A képes levelezőlapok divatjának közel száz esztendőn át hódolt az utazó és nyaraló polgár, névnapot, születésnapot és újévet köszöntő, vagy üzenetet és üdvözletet küldő rokon és barát. Külön műfajjá vált a levelezőlapok rajzolása, készítése.
Nyomdák, műtermek, stúdiók alakultak a képeslap sajátos művészetére, és a kiadványok nagy száma jelzi, hogy hamar népszerűvé vált. Mára - hasonlóan a játékkártyákhoz - a műfaj megtalálta helyét a múzeumi életben is. A közelmúlt technikai változásaival és felgyorsult információáramlásával véget ért a képeslapok aranykora. De a „kártyás téma aktualitása a XXI. században is vitathatatlan, hiszen ma is milliók ülnek a valóságos vagy virtuális játékasztalhoz. Jánoska Antal (1954) és szerzőtársa, Horváth Ferenc (1943) a régi és modern játékkártyák barátaiként talán még idejében fedezték fel a kártyás témák művészeti és szépirodalmi értékeit, és gyűjtöttek össze négy évtized alatt több ezer képeslapot és számtalan irodalmi emléket. E gyűjtemény „leg-jei sorakoznak az album oldalain. E tarka és sokoldalú gyűjteményben a játékos ábrázolás feszültségein és helyzetkomikumain túl felbukkannak fantázia szülte dámák és királyok; társadalmi, politikai, történelmi tudósítás és kritika egyaránt. E könyvvel a szépművészetek barátainak, a képeslapgyűjtőknek és a humor kedvelőinek mulattatására nyújtjuk át ezt a gyűjteményt - üdvözlettel kártyásoktól kártyákkal és kártyázókkal nem csak kártyásoknak!