Howard Jacobson új regénye egy egyszerre gyengéd és rémisztő, páratlanul furcsa szerelmi történet olyan jövőbeli világban játszódik, amelyben a múlt veszélyes vidéknek számít: a múltról beszélni ugyan nem kimondottan tiltott, de nem is igazán ildomos. A regény minden szereplőjére óriási tragédia árnyéka vetül egy gyanakvásba, tagadásba, mentegetőzésbe burkolózott múltbeli esemény, amelyre csak úgy szokás utalni, hogy AMI TÖRTÉNT, HA EGYÁLTALÁN MEGTÖRTÉNT.

Két ember egymásba szeret. Kevernnek fogalma sincs, hogy apja miért tette mindig két ujját az ajka elé minden zs betűvel kezdődő szónál. Akárcsak most, már akkoriban sem illett kérdéseket feltenni. Ailinn is úgy nőtt fel, hogy sejtelme sem volt, ki ő, és honnan származik. Az első randevún Kevern megcsókolja Ailinn szeme alatt a zúzódásokat. Nem kérdezi a lánytól, hogy ki bántotta. Miközben szerelmük menedéket nyújt számukra az őket körülvevő különös világ elől, amelyben az erőszak és a kegyetlenség mindennapos jelenség, még azt sem tudják eldönteni, vajon maguktól szerettek-e egymásba, vagy valaki egymás karjába lökte őket. De ki tett volna ilyet, és miért?

Jacobson regénye méltó párja George Orwell 1984-ének és Aldous Huxley Szép új világának (Sunday Times), elgondolkodtató mű, amely képes megváltoztatni az ember életét.