Jelen vizsgálódásunkban gondolatkísérletet végzünk arról, milyen esélyei vannak a történeti alkotmánynak a jelen jogalkalmazója, elsőrendűen Alkotmánybírósága, a Kúria, s az alapjogokkal foglalkozó bíróságok számára. A történeti magyar alkotmány olyan élő, organikus joganyag, amely Magyarországnak a Szent Korona-tanban gyökerező, több évszázados törvényhozási folyamatban létrejött sarkalatos és alaptörvényeit továbbá szokásjogának lényeges elemeit öleli fel, ám mibenlétére mai válasz szükségeltetik erényeként hangoztatott rugalmasságára is tekintettel. Természetesen nem mellőzhető, fontos szempont, kérdés az sem, hogy a ma élő magyar ember, nemzettag mennyire érezheti magát egy történeti alkotmányos folyamat részesének.