Van remény? Hát... keresztény emberként, illetve azzal a Babitstól tanult "kiirthatatlan optimizmussal" - de hiszen ez a kettő ugyanaz! - valamivel határozottabb választ illenék adnom a kérdésre. De a hazugság sem kifejezetten keresztény erény. Így mégiscsak az a tisztességes, ha legalább határozottan bevallom határozatlanságomat.

Szóval van remény. De azért ne nagyon dőljünk hátra a fotelban, mert ez nem azt jelenti, hogy nem kell tennünk semmit. Van éltető víz, de a kutat nekünk kell kiásni, a medret nekünk kell rendben tartani...