A 20. században az ember korábban elképzelhetetlen mértékben formálta át környezetét. A lakosság száma megnégyszereződött. Az ipari termelés negyvenszeresére nőtt, ami az életszínvonal emelkedéséhez vezetett, és százmilliókat emelt ki elődeik nyomorúságos körülményei közül. Mindeközben azonban óriási méreteket öltött a talaj, a légkör és a vizek szennyezése, a természeti környezet és az élővilág kizsákmányolása és károsítása. Tízszer annyi energia került felhasználásra, mint az azt megelőző évszázadokban együttvéve, s a globális felmelegedéshez vezető szén-dioxid-kibocsátás jelentősen növekedni kezdett. Ezek a folyamatok századunk eddig eltelt éveiben is folytatódtak, így a globalizálódott világban élő emberiség egyre közelebb merészkedik olyan ökológiai küszöbökhöz, amelyek átlépése súlyos és hosszú távú következményekkel járhat.

John McNeill nagy sikert aratott könyve tudományos alapossággal, ugyanakkor közérthető stílusban, számos példát bemutatva és elemezve, térképekkel és fényképekkel illusztrálva tekinti át a környezetben végbement hatalmas változásokat, majd elemzi a népességnövekedés, az energiafelhasználás, az uralkodó szellemi áramlatok és a nagyhatalmi politika hatásait ezekre a folyamatokra. Segítséget nyújt abban, hogy objektívebben, összefüggéseiben láthassuk át ezt a kulcsfontosságúvá vált területet. Tartalomjegyzék Előszó
Köszönetnyilvánítás
Bevezetés 1. fejezet
Prológus: Egy tékozló évszázad sajátosságai
Gazdasági növekedés az 1500-as évektől kezdődően
A népesség növekedése Kr. e. 10 000 óta
Az energiafelhasználás története Kr. e. 100 000-től
Következtetések I. rész
A szférák zenéje 2. fejezet
A litoszféra és a pedoszféra: a földkéreg
A földkéreg alapvető jellemzői
A talaj alkímiája
Talajszennyezés
A talajmozgások
Következtetések 3. fejezet
Az atmoszféra: a városok története
A légkör alapvető jellemzői
Légszennyezés 1900 előtt
Légszennyezés 1900 után
Szénvárosok
Szmogvárosok
Megapoliszok
Gyógyuló városok
Következtetések 4. fejezet
Az atmoszféra: regionális és globális történelem
Regionális légszennyezés 1870 után
A levegő minősége Japánban
A savas eső
A légszennyezés távolabbi következményei
Éghajlatváltozás és a sztratoszferikus ózonréteg
Űrszennyezés
Következtetések 5. fejezet
A hidroszféra: a vízhasználat és vízszennyezés története
A hidroszféra alapvető sajátosságai
A világ vízfogyasztása és a vízkészletek
Városi víz
Folyóvíz
A tavak és az eutrofizáció
Tengerek és óceánok
Következtetések 6. fejezet
A hidroszféra: a vízkészletek kimerülése, gátépítés és folyószabályozás
A felszín alatti víz
Gátépítés és folyószabályozás
Az árvizek megszelídítése és a mocsarak lecsapolása
Partvidéki területek
Következtetések 7. fejezet
A bioszféra: mi megeszünk másokat, mások pedig megesznek minket
Mikrobák: a bioszféra első urai
Földhasználat és mezőgazdaság
Következtetések 8. fejezet
A bioszféra: erdők, halak és a bioinvázió
Az erdők
Bálnavadászat és halászat
A biológiai invázió
A biodiverzitás és a fajok kipusztulásának hatodik nagy hulláma
Következtetések II. rész
A változás motorja 9. fejezet
Több ember, nagyobb városok
A népesség növekedése
Migráció
Az urbanizáció következményei és a városok anyagcseréje
Következtetések 10. fejezet
Energiahordozók, gépek és gazdaság
Az energiarendszerek és a környezet
A technológiai változások és a környezet
Gazdasági változások és a környezet
Következtetések 11. fejezet
Szellemi áramlatok és a politika
Nagy szellemi áramlatok
Ökológiai teóriák
A nemzetközi politika és a háború
Környezetvédelmi politika és a szakpolitikák
Következtetések 12. fejezet
Epilógus: Hogyan tovább? Utószó a magyar kiadáshoz
Bibliográfia
Név- és tárgymutató