Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága 2014-ben megalakított közös Vidéktörténeti Témacsoportja a szovjetizálás bevezető időszakának vizsgálata után a megszilárduló kommunista diktatúra 1948-cal kezdődő másfél évtizedét állította kutatásai középpontjába. E munka eredményeképp jelent meg 2018-ban a Vakvágány. A "szocializmus alapjainak lerakása" vidéken a hosszú ötvenes években 1. című tanulmánykötet. A most megjelent második kötet, ahogy címe is jelzi, a megelőző szerves folytatása. A Magyar vidék a 20. században sorozatba illeszkedő könyv címe a magyar vidék fejlődését évtizedekre kényszerpályára terelő folyamatokra utal, friss kutatásokra épülő tanulmányai ezekbe nyújtanak bővebb betekintést. Olvashatunk többek között az ötvenes évek diktatúrája, illetve az 1956 után kiépülő Kádár-rezsim vidékpolitikájáról, az osztályharc eszközeként alkalmazott kuláklistázásokról, az ÁVH-nak a földjükből élő paraszti közösségek szétzilálását, a vidéki társadalom terrorizálását célzó, konstruált perekben kiteljesedő tevékenységéről, az egyházak megtöréséről, a hatvanas évek elején más formában újraindított kényszerkollektivizálásról. A tanulmányok e társadalomtörténeti fordulatok során a vidék lakosságát ért megpróbáltatásokat, ezek máig ható következményeit is bemutatják.