Tartalom: A művészet és tudomány területén elért legnagyobb eredmények mindig a türelmes erőfeszítés következményei. Csak több évnyi felkészülés utána játssza a hegedűművész a Beethoven concertót vagy végzi az orvos szervátültetést. Ezen intenzív felkészülés nélkül a művészet vagy a tudomány nem igazán fejlődne. A jógában ugyanez a helyzet. Az út első lépései azok, amikor pihentetően alszunk, mértékletesen étkezünk és megfelelően lélegzünk. Ezek közhelyek, de megtévesztő módon azok, mivel jelentőségük nemhogy nem csökken, hanem inkább fokozódik a gyakorlás (Szádhana) intenzitásának növekedésével. Az ismertetett haladó jógagyakorlatok felülmúlják a képzeletet, s a hétköznapi életet a tudatosság ritka szintjére emelik. Jelenleg a jógát leginkább az Ászana-gyakorlással azonosítják. Emiatt a haladó jógától gyakran azt várják, hogy egyszerűen haladóbb Ászanákat ölel fel. Miközben felettébb értékes az Ászanák gyakorlása, ez a könyv nem csupán ezt célozza, hanem a Pránájáma vagy légzésszabályozás és a meditáció (Dhjána) kifinomult technikáiról szól, melyek igen ritkán kerülnek hitelesen bemutatásra. Ez a mű az önfeltárulásról szól - arról a módszerről, ahogy a jógik a múltban és jelen korunkban is közvetlen módon közelítették meg a bennük lakozó transzcendenst. Ez a gyakorlás (Szádhana) legmagasabb szintje, s a jóga útjának végső állomása. Szvámí Ráma