Egyszerre szabályos és szokatlan monográfia a Szabics Ágnes munkásságát feldolgozó könyv. Szabályos, mert Tatai Erzsébet, aki már több évtizede követi nyomon a művész tevékenységét, időrendben haladva, érzékeny és pontos elemzések révén járja körül az alkotásokat és eleveníti fel a pálya állomásait. S szokatlan, mert Szabics Ágnes műveinek zöme - installációk, közterekre, épületek falaira, utcabútorokra alkalmilag elhelyezett fotósorozatok - immár csak leírásokban, dokumentációban létezik. Így ez a mindezeket összegyűjtő, számos fotót közlő könyv nemcsak kitűnő összefoglalás egy "túlélési gyakorlatokat" folytató, a hagyományos művészi szerepkört radikálisan átíró művész alkotásaihoz és gondolkodásmódjához visz közel, de nagyban hozzájárul a korunk művészetében egyre fontosabbá váló neokonceptualizmus értelmezéséhez is.