A Magyar Rádió egykori elnöke, koholt vádak és igaza bizonyításának évekig tartó kálváriája, állásából való menesztése után nem sok publikus lehetőség között választhatott. Utat talált mégis mondandója számára a félreszorított, igazat szóló soványka havilap, az Új Idők hasábjain, amelynek sorait az újságírók ingyen róják. Szerzőnk tükörcserepekhez hasonlítja itt megjelent írásait, amelyeket most kötetbe gyűjtött: nem látszik az egész, mert életünk jelenségeiről a tényekből ugyan, de személyiségén átszűrve alkotott véleményt. Időrendi szerkesztésben olvashatjuk a legkülönfélébb közérdekű felvetéseket: a kereszténység kirekesztése az EU alkotmányából, hazánk prédának tekintése, a szemkilövő-országrontó kormány regnálása, a velünk élő Trianon, igazságszolgáltatásunk „lötyögése, a médiumok hivatalos beszélőinek magyartól idegen beszédmodora, a „meleg méltóság helytelen kezelése és megannyi egyéb téma, amelyet végül élvezetes írásművé rak-ragaszt össze, bizonyítva azt, hogy széttört cserepeken át is lehet éles a látásunk.