Az ol­va­só egy Orosz­or­szág­ban nagy­si­ke­rű, három ki­adás­ban is meg­je­lent, több mint 100 000 pél­dány­ban meg­vá­sá­rolt ma­te­ma­ti­ka­tör­té­ne­ti könyv ma­gyar ki­adá­sát tart­ja a ke­zé­ben. Ebben a szer­ző né­hány ki­emel­ke­dő ma­te­ma­ti­kus éle­tén és mun­kás­sá­gán ke­resz­tül be­pil­lan­tást nyújt több alap­ve­tő ma­te­ma­ti­kai prob­lé­ma meg­je­le­né­sé­nek mé­lyebb oka­i­ba és a ma­te­ma­ti­kai al­ko­tá­sok lét­re­jöt­té­nek mű­hely­tit­ka­i­ba. A szer­ző mind­ezt úgy teszi a mű­velt nagy­kö­zön­ség szá­má­ra is ér­de­kes módon, hogy eköz­ben a ma­te­ma­ti­kai pon­tos­ság igé­nye­it is szi­go­rú­an be­tart­ja. A kötet egyik fon­tos jel­leg­ze­tes­sé­ge, hogy a jóval töb­bet tár­gyalt ókori, fő­ként görög, eset­leg kö­zép­ko­ri arab ma­te­ma­ti­ka he­lyett a hoz­zánk tér­ben és kul­tú­rá­já­ban is kö­ze­lebb álló Eu­ró­pa ma­te­ma­ti­ká­já­ra te­kint, s nem is annak kez­de­te­i­re, hanem meg­ha­tá­ro­zó mo­dern ága­i­nak ki­ala­ku­lá­sá­ra. Talán még fon­to­sabb azon­ban, hogy a szer­ző ere­de­ti módon min­dig azok­hoz a gya­kor­la­ti prob­lé­mák­hoz nyúl vissza, me­lyek az adott kor­ban az új fel­fe­de­zé­sek moz­ga­tó­ru­gói vol­tak. Ezt a köny­vet le­for­dí­tot­ták angol, fran­cia és japán nyelv­re, és nem kis erő­fe­szí­tés és idő­rá­for­dí­tás árán si­ke­rült el­ér­ni a ma­gyar ki­adás meg­je­len­te­té­sét is. A vi­szony­lag késői meg­je­le­nés­nek vi­szont meg­van az az elő­nye, hogy a könyv har­ma­dik ki­adá­sát for­dít­hat­tuk le, amely több mint két­szer ak­ko­ra anya­got tar­tal­maz, mint az első ki­adás. Így a tel­jes anya­got tar­tal­ma­zó for­dí­tást tud­juk át­nyúj­ta­ni a ma­gyar ol­va­só­nak.