Tökéletlen múlt című könyvében Julian Fellowes beleveti magát az emlékek tengerébe, és a régi szerelmeket felkeresve felidézi a bulizással, csajozással töltött hatvanas éveket. A lektűr a General Press Kiadónál jelent meg.

Felkeltette a kíváncsiságomat, sőt mi több, megdöbbentett, amikor megtaláltam Damian Baxter levelét a számlák, a köszönőlevelek és a jótékonysági felkérések özönében, amely minden áldott nap elárasztja az íróasztalomat. Csaknem negyven éve nem láttuk egymást, és semmiféle módon nem érintkeztünk a legutolsó találkozásunk óta... De volt egy másik oka is a meglepődésemnek, egy jóval egyszerűbb. Utáltam őt. A sikeres író mégis elvállalja esküdt ellensége, Damian felkérését: a dúsgazdag férfi ugyanis haldoklik, és azt a feladatot adja egykori barátjának, hogy keresse meg az örökösét, akinek csupán sejti a létezését. A szerző beleveti magát az emlékek tengerébe, és a régi szerelmeket felkeresve felidézi a bulizással, csajozással töltött hatvanas éveket, amikor a két férfi egymással versengve próbálta megtalálni a maga útját az angol arisztokraták idejétmúlt szokásainak és az újabb nemzedék lazább erkölcseinek zűrzavarában. Csakhogy ezzel együtt a negyven évvel ezelőtti óriási botrány részletei is a felszínre kerülnek.