Minden részben a főszereplő keresésére indulunk, de a különböző, kitapintható textúrájú testrészek segítségével megállapítjuk, hogy ő nem a miénk, mert a "bundája túl szőrös" , "a mancsa túl érdes", vagy a "csőre túl fényes" majd az utolsó lapon rábukkanunk a saját kutyánkra, majmunkra, tündérünkre, traktorunkra vagy jelen esetben kiscicánkra. Így a gyerekek amellett, hogy a simizést nagyon élvezik, minden oldalon megismerkednek egy új főnévvel és egy jelzővel is, melyeket nem csak látnak a képeken, de ki is tudják tapintani, így könnyen meg is jegyzik azokat.