Szerkesztette: Szabó Tibor Lectum Kiadó, 2004

Halasy-Nagy József (1885-1976) a huszadik századi magyar filozófia egyik legjelentősebb alakjaként él a köztudatban. Óriási életművet hagyott hátra, amely még ma is meghatározó jelentőségű filozófiai műveltségünk számára. Munkásságának értékelésében a legnagyobb előrelépést a jelen könyv anyagát adó szegedi konferencia tette meg. A kötet szándéka szerint nem "emlékmű" vagy puszta "tisztelgés" akar lenni Halasy-Nagy József előtt. Célját igazán akkor érheti el, ha az eddigiekhez képest még jobban ráirányítja a hazai tudományos közvélemény figyelmét életművére és a magyar filozófia történetének egyik kiemelkedő, klasszikus alakjára. Tartalom:
A filozófus Halasy-Nagy
Kaposi Márton: Világszemlélet és értékrend Halasy-Nagy József filozófiájában
Garaczi Imre: Halasy-Nagy József történetfilozófiai elvei
Karikó Sándor: Halasy-Nagy József filozófiai örökségéhez. Európaiság és közösség
Hell Judit: Ember, világ, férfi és nő Halasy-Nagy szerelemfilozófiájában
Krajnik József: A művészet problémája Halasy-Nagy József interpretációjában
Szabó Tibor: Halasy-Nagy kultúrkritikája
Varga Péter: Antropológia Halasy-Nagy gondolkodásában
Deák Tamás: Halasy-Nagy József politikai nézetei
Halasy-Nagy és kortársai
Somos Róbert: A hegylakó és a síkvidéki. Pauler Ákos és Halasy-Nagy József
Kissné Novák Éva: Bartók és Halasy-Nagy
Veres Ildikó: Meditációk a filozófia jelenéről és jövőjéről. Halasy-Nagy és Brandenstein
Máté Zsuzsanna: Analógiák Halasy-Nagy József és Sík Sándor művészetfelfogásában
Lengyel András: József Attila filozófiai tájékozódása és Halasy-Nagy
A tudományszervező tanár
Perecz László: Halasy-Nagy és az Athenaeum
Nagy L. János. Bírálat Weörös Sándor A vers születése című bölcsészdoktori értekezéséről
Laczkó Sándor: Halasy-Nagy József a szegedi katedrán
Sebeő Zalán: Akit oly’ szeretünk
Függelék
Varga Péter. Halasy-Nagy József életéről és munkásságáról

A kötet adatai:
Megjelenés éve: 2004
Terjedelem: 190 oldal