Szerző: Bernáth László Dialóg Campus Kiadó, 2001

Egyszer mindenkit megkérdeznek. Ne reménykedjen senki. Lehet, hogy még beszélni sem tud, de egy tolakodó tévériporter-lány, vagy rádióriporter fiú odanyomja a szája elé a bunkósvégű, cégfeliratos mikrofonját, hátha sikerül egy bugyuta kérdésre legalább valami gőgicsélő "választ" kicsikarni. Kis ország vagyunk, ehhez képest sok az újság, a tévé csatorna, a rádióállomás, nincs tanintézet, amelyik ilyen-olyan okból kikerülhetné a nyilvánosság kíváncsiskodását. Általában nincs is olyan foglalkozás, amelynek a képviselőit ne szólítanák meg a legkülönbözőbb alkalmakkor. Az iparosok, vállalkozók adóügyekben, a pékek a kenyér ára kérdésében, az irodai dolgozók a bürokráciai útvesztőinek ügyeiben szerepelnek a leggyakrabban. A jogászok közül az ügyvédek a kedvencek. Az áldozatot, különösen, ha már halott, igazán nem lehet megszólítani, a bűnöző pedig, állampolgári jogaira hivatkozik, de ott van helyette a jogász. Tőle mindig megtudhatjuk miért nem, vagy miért csak ennyire, vagy annyira felelős a védence. A politikusok persze mindig mindenről nyilatkoznak, mert ők hivatalból mindenhez értenek, s ha valamit mégis ügyetlenül fogalmaznak meg, azt ráfoghatják a pontatlan sajtóra.

E sorok írója, aki már majd fél évszázada űzi az újságíró - a kérdező - mesterséget, mint e kis könyvecske címe is mutatja, most elsősorban a "civilek", a hétköznapi nyilatkozók mellé szeretne állni. A kötet adatai: Méret: A/5 Terjedelem: 138 oldal Kötés: kartonált A szerző személyes ajánlója könyvéhez: Bőséges tapasztalattal rendelkezem arról, milyen is, amikor egy újságíró kérdéseire valaki nyögdécselve próbál válaszolni, mellébeszél, vagy éppen elhallgat. Ám arra is rá kellett jönnöm, hogy ennek nem mindig a butaság, a gyenge nyelvi kifejezőkészség, vagy az őszinteség hiánya az oka, hanem az a megfelelési kényszer, hogy szavaival ne csak önmagát, hanem hivatását, beosztását is képviselje. Számukra írtam – szakmánként eltérő – ötleteket a feszélyezettség leküzdésére. Bernáth László Tartalom: Egyszer mindenkit megkérdeznek 7 Felkészülni és közbeszólni 15 Megtudni, ki vagyok én 23 Szakzsargon nélkül 31 Becsületsértés és etika 42 Ne kérjünk kérdéseket 53 Amikor illetékesek vagyunk 63 Az önkifejező művészek 73 Tanárok, diákok, katonák 96 A földművestől a bankpénztárosig 108 Politikusok, katonák, orvosok 121 Utószó 136