Fekete Vince új verseskötete, a Szárnyvonal több vágányon is fut. Fekete egyfelől a kizökkent idő természetével foglalkozik. A kizökkent idő egyfajta más-idő, ünnep, az időn kívüli idő eksztázisa. A lopott és talált idő természetét egy szerelem viszontagságain keresztül érzékelteti. A könyv másik tétje: miképpen lehet érvényesen egy olyan klasszikus zsánerhez fordulni, mint a természeti líra - anakronizmusok nélkül. A versek több műfajhoz is köthetők: gondolati költemények, tájversek, csendéletek, elégiák, monológok, szonettek. A formai gazdagság is jelzi a székelyföldi költő lírájának klasszicizálódását. Ez azonban semmiképpen sem jelent holmi zárt esztétikát, iskolás rendet. Fekete verseiben a feszültség éppen a visszafogottság révén lesz igazán erőteljes, meghatározó versszervező elem. A könyv verseiben, nemegyszer páratlan erudícióval megírt egyetlen mondatnyi költeményeiben a kizökkent idő, akár az ingaóra, vissza is zökken, hogy felmutassa, miképpen egészítik ki a hétköznapok az ünnepeket. A Szárnyvonal indulási oldala a posztklasszikus erdélyi líra, az érkezési peron pedig napjaink izgalmas költészete. „... kezéről a vércseppek a jegesmedvebundára emlékeztető vastag, fehér szőnyegre hullanak, még nem hívta a rendőrséget, de már a kezében a telefon – Totth Benedek prózáját az Élet és Irodalom legfrissebb számában olvashatjátok el. Miért izgalmas Kiss Noémi Kelet-Európai utazása? Miért fontos halála után több mint harminc évvel még mindig Borges? A Verseim Szvoren Edina eddigi legjobb kötete? Az Élet és Irodalom legfrissebb számában minderre választ kaphatsz, sőt olvashatsz verset Kiss Ottótól és Fekete Vincétől, prózát Ménes Attilától és Totth Benedektől. Jó szórakozást!Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>