A FÖLDET KÖRÜLVEVŐ ÉGITESTEK JELENTŐSÉGE AZ EMBERI ÉLET SZÁMÁRA

I. ELŐADÁS – Bern, 1924. január 25.
A Hold és a Nap, mint a szellemi világ két kapuja. A múlt (individualitás) és a jövő (az általános emberi). Szükségszerűség és szabadság: kozmikus Hold- és Naplét. Az emberiség ősi bölcsessége. A Hold és a Nap két ember sorsszerű találkozásánál. A Hold a múlt, a szükségszerűség, a Nap, a jövő, a szabadság. A kozmikus sors átérzése. A Karácsonyi Gyűlés impulzusai.

II. ELŐADÁS – Bern, 1924. április 16.
Új ezoterikus impulzus az antropozófiai mozgalomban. Gyakorlati karma-kérdések. Az emberiség történelmi fejlődése. Természettudomány és arabizmus. A régiek Atya-, Fiú- és Szellem-misztériumai. A szabadság impulzusa a kereszténységben és az ellentétes mohamedán impulzus. Harun al-Rasid udvara. Amos Comenius „Pansophiá-ja. Conrad Ferdinand Meyer és Heinrich Pestalozzi.

III. ELŐADÁS – Zürich, 1924. január 28. (nem teljes)
A Nap-kapu és a Hold-kapu. Az ősi tanítók feljegyzik az ember múltbeli tetteit a Holdon. A magasabb hierarchiák előkészítik a Napon az ember jövőjét. A karmikusan hozzánk kapcsolódó emberek, és a hozzánk nem kötődők, a halál és az újabb születés közötti életben. A Karácsonyi Gyűlés.

IV. ELŐADÁS – Stuttgart, 1924. február 6.
A Hold és a Nap a szellemi világba vezető két kapu. A holdszerű a múltból hat, a napszerű a jövőre. A testi szükségszerűség és a sors a holdszerűvel kapcsolatos, a szabadság a napszerűvel. Ha az ember nem képes a Föld környezetének erőit átalakítani, akkor betegség jön létre. – A Karácsonyi Gyűlés impulzusának az antropozófiai élet és a szellemi elevenség realitásaként kell megnyilvánulnia.

A KARMIKUS ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ EMBERISÉG TÖRTÉNELMI FEJLŐDÉSÉBEN

V. ELŐADÁS – Stuttgart, 1924. április 9.
Harun al-Rasid és tanácsadói. Verulami Bacon és Comenius. Garibaldi, az ír misztériumok beavatottja, mint politikai látnok a XIX. Században. Lord Byron és a geometria tanár. A Palladium. Marx és Engels. Muavija és Wilson.

VI. ELŐADÁS – Stuttgart, 1924. június 1.
Az ember éber és alvó állapota. A halál után fordítva éljük le az életünket. A földi események negatív képmásai. Az ősi tanítók. A kozmosz átélése, és a karma első csírája. Az elhaltak lelkével és a hierarchiákkal való közösség. A bolygórendszer lényeivel végzett munka a karmán. Konkrét példák: Schiller, Goethe, Heine, Eliphas Levi.

AZ ANTROPOZÓFIAI TÁRSASÁG KARMÁJA ÉS AZ ANTROPOZÓFIAI MOZGALOM TARTALMA

VII. ELŐADÁS – Arnheim, 1924. július 18.
Az antropozófiai mozgalom rendeltetése. Korábbi együttműködés a szellemiségben. Az érzékfeletti kultusz hatalmas imaginációi Micahel földi tanításának előjeleként. Michael áramlata és az új kereszténység. Az emberek kétféle csoportja: a Krisztusba belefáradt, és a Krisztus után vágyódók. A platonikusok és arisztotelikusok.

VIII. ELŐADÁS – Arnheim, 1924. július 19.
Az emberiséggel összefüggő szellemi lények fejlődése. A Michael-korszak. Mennyei intellektualitás és saját gondolkodás. A Napról lehullott intelligencia. Arabizmus és természettudomány. Harun al Rasid és Verulami Bacon. A Chartres-i iskola és a skolasztika. Előkészületek a szellemi világban a Földre hullott intelligencia spiritualizálására. A démoni-ahrimáni hatalmak ellenállása.

IX. ELŐADÁS – Arnheim, 1924. július 20.
Michael érzékfeletti iskolája a XV. és XVIII. század között. Az ellentétes ahrimáni iskola. A Földön kígyóvá vált intelligenciát Michaelnek kell meghódítania és spiritualizálnia. Az antropozófus szellemnek ezt a célt kell szolgálnia.

A KERESZTÉNYSÉG ELMÉLYÍTÉSE MICHAEL NAP-ERŐI RÉVÉN

X. ELŐADÁS – Torquay, 1924. augusztus 12.
A Karácsonyi Gyűlés, mint eleven szellemi impulzus. A történelmi impulzusok elmélyült megértése az ismétlődő földi életek tanítása révén. Korunk alapvető impulzusai: a kereszténység, és a kereszténységgel még át nem hatott tudomány. Bacon és Darwin. A Káli Juga befejezése és a Michael korszak kezdete. A Társaság szekciói és osztályai.

XI. ELŐADÁS – Torquay, 1924. augusztus 14.
Nagy Károly. Harun al Rasid és udvara, mint hatalmas, szellemi-kozmikus kultúra művelésének helye, és bölcs tanácsadója. Találkozásuk a szellemi világban Arisztotelésszel és Nagy Sándorral 869 körül, a nyolcadik ökumenikus zsinat idején. Arisztotelész és Nagy Sándor egy elmélyült kereszténységet követően ragadja meg Michael impulzusát, rátekintve Michael új korszakára. Harun al Rashid és tanácsadója, a mohamedánizmus által hat.

XII. ELŐADÁS – Torquay, 1924. augusztus 21.
Michael révén kozmikus naperők hatolnak az ember fizikai és étertestébe. Michael mellől elmaradt az általa régebben kormányzott kozmikus intelligencia. Beleáradt az emberek lelkébe, mint saját intelligenciájuk. Michaelnek az emberi szívben kell ismét rátalálnia. Tintagélben, ahol régebben Artus vára állt, még ma is meglátható a természet működésében a Nap hatása a földi anyagban. Ez volt a pogány áhitat lényege. Az Artus lovagok tizenketten harcoltak a külső civilizációért. A Grál-áramlat ellentétes az Artus-áramlattal, és csak az emberek szívében keresi a Nap szellemiségét. A Chartresi Iskola közbülső helyen áll az Artus és Grál áramlat között. A Földet elhagyó chartresi tanítók találkoznak a Földre leszálló arisztotelikusokkal. Michaeli iskolája a szellemi világban.

A KARMA AZ EGYES EMBERBEN ÉS AZ EMBERISÉG FEJLŐDÉSÉBEN

XIII. ELŐADÁS – London, 1924. augusztus 24.
Az atlantiszi kor utáni ember három tudatállapota. Az ősi idők emberei számára a karma szemlélése a tudat realitása volt. Régen az emberek még érzékelték a szellemi lények jelenlétét a természet világában, aminek emlékét megtaláljuk a mítoszokban. A karmáról, az ismétlődő földi életekről való tudat fokozatosan kialszik a káldeai-egyiptomi korszakig. Az elementáris lények megpillantása a természet jelenségeiben. A karma tudatának kezdődő felébredése.

XIV. ELŐADÁS – London, 1924. augusztus 24.
A karmakutatás nehézségei. Történelmi karma. Byron, Voltaire, Swedenborg és Laurence Oliphant. Mars-géniuszok és Merkúr-géniuszok. Az ember akarati élete kozmikus szempontból.

XV. ELŐADÁS – London, 1924. augusztus 27.
A kereszténység fokozatos kibontakozása az antropozófiai mozgalommal kapcsolatban. Tintagél és az ír misztériumok. A kereszténység előtti kereszténység: a Golgotai-történés révén megragadja az emberiség vérét és szívét. – A Grál-áramlat. A két áramlat találkozása Európában. A Michael áramlat.
Betétel a kosárba