A Rose Napolitano kilenc élete Donna Freitas regénye egy nőről, aki azt gondolta, nem akar anya lenni, és arról, hogy az élet milyen sok meglepetést tartogathat.

Regény egy nőről, aki azt gondolta, nem akar anya lenni, és arról, hogy az élet milyen sok meglepetést tartogathat. Rose Napolitano és a férje, Luke a terhességi vitaminok miatt veszekednek. Rose megígérte, hogy beveszi a tablettákat, mégsem tette. A házasságuk előtt a férfi kijelentette, hogy nem akar gyereket, ám meggondolta magát. Rose sikeres egyetemi professzor, aki soha nem akart gyereket. A házasságuk jövője egyetlen kérdéstől függ: feléled-e Rose-ban a gyermek és az anyaság iránti vágy? A harc véget ér, és a házasságuk is. Rose Napolitano és a férje, Luke újra a terhességi vitaminok miatt veszekszenek. Most azonban kissé másként alakul a vita, és ezzel együtt Rose jövője is. Vajon képes valóban feladni életének egy részét az anyaság miatt? Képes újraalkotni magát egy teljesen új szerepben? Ez a dilemma jelenik meg Rose mind a kilenc lehetséges életében. Milyen következményekkel járnak a döntéseink? Lehetséges, hogy a korábbi elképzeléseinket, céljainkat magunk mögött hagyva új emberré váljunk? Ha igen, milyen áron? Lenyűgöző történet szerelemről, veszteségről, árulásról, válásról, halálról, egy nő karrierjéről és identitásáról - arról, hogy utat találjunk egy olyan jövőbe, amelyet nem terveztünk, és a sorsról, ami bármikor közbeszólhat. DONNA FREITAS író, a Boston University professzora. Számos ifjúsági és young adult regényt írt, tudományos munkái pedig egyebek mellett a fiatalok szexuális kultúrájával, illetve a fiatalok és a social media kapcsolatával foglalkoznak. Írásai többek között a New York Times, a Washington Post és a Los Angeles Times hasábjain jelentek meg. A Fairleigh Dickinson Universityn kreatív írást is oktat. Brooklynban él. "Az írás a mindenem. A közönségtől vagy a műfajtól függetlenül (sok műfajban alkotok). Minden történetből, amit elmesélek, szükségem van valamire. Hogy megadjam a főhősnek mindazokat a dolgokat, amelyeket életem egy adott szakaszában nélkülöznöm kellett. Hogy az embereket olyan beszélgetésekre ösztönözzem, amelyekre mindenképpen szükségük van, hogy megváltoztathassanak valamit. Professzorként, tudósként és előadóként az a célom, hogy segítsek másoknak, hogy ugyanezt tehessék: használják az írást a jelentőség, a szükség és a változás erejeként az életükben és a közösségükben. "