Rónay György (1913–1978), kora egyik legjelentősebb esszéistája és kritikusa, a katolikus irodalomnak is kiemelkedő képviselője, arra törekedett, hogy irodalmunknak ezt a vonalát az egyetemes magyar irodalom részévé tegye. Kitartó tevékenysége eredményeként a hivatalos szervek végül engedélyezték Harsányi Lajos, Sík Sándor és Mécs László szigorúan megválogatott köteteinek megjelentetését. Valamennyihez Rónay György írta a bevezető tanulmányokat, melyek azóta is e három író, a „papköltő triász értékelésének alapja. Kiegészítésül közöljük azokat a kisebb méltatásokat is, amelyeket Rónay György írt róluk, teljesebbé téve a műveikről alkotható képet, egyben bepillantást engedve a jövő évben 100 éves író szemléletére, az irodalomról kialakított felfogására.