Joris-Karl Huysmans a francia és a világirodalom kiemelkedő írói közé sorolják.
Párizsban született 1848. február 5-én. Apai felmenői holland származásúak, gyermekként többször is járt Hollandiában rokonlátogatáson. Ifjúkorában komoly lelki trauma érte: az első, édesapja korai halála, ezt követte édesanyja újbóli házasság kötése. Az iskolai tanulmányait szegényes módon élte meg, társai kiközösítették, mert nem volt számukra megfelelő partner, mivel nélkülözések között éltek. Az érettségije után a Belügyminisztérium közalkalmazottjaként viszonylagos jómódban élhetett.
A francia-porosz háború idején megsebesült és hosszú időt kórházban töltött. Felgyógyulása után kezdetben művészi kritikákat írt. Egy ideig E. Zola köréhez tartozott, de független szelleme nem viselt el semmilyen korlátozást. A naturalizmustól elfordult, mert ahogy maga írja, a művész ott kezdődik, ahol az értelem csődöt mond.

Huysmans a La Bas-Ott lenn című művében lelke ürességét betöltendő a sátánizmus felé fordult. Kutatása melyet a szellemvilág területén folytatott, meggyőzte őt arról, hogy létezik egy magasabb (mélyebb) természetfeletti világ. Így könyvében behatóan foglalkozik a sátánizmussal és a fekete misék gyakorlatával. Felismeri a gonosz létezését, mely által Isten felismeréséhez jutott.