Az Ördögi kör vérbeli akcióregény, amely a fullasztó és kiismerhetetlen afgán terepen, Kabulban és környékén játszódik. Főhőse, Tamás magyar katona, akinek sikerült az amerikai tengerészgyalogság kötelékébe kerülnie. A folyton bunyókba keveredő karrierkatonát újra és újra Afganisztánba vezénylik, ahol folyamatosan számolnia kell azzal, hogy egyetlen másodpercre sincs biztonságban az élete. A regény szerzője, Fayer Sándor a katonai közeget úgy ismeri, mint a tenyerét, hiszen évtizedeken át a harcokról szóltak a mindennapjai. A szerző a könyv eladásából származó bevétele legalább 50 százalékát felajánlotta a Baptista Szeretetszolgálat Tisztelet a Hősöknek programja számára. Fayer Sándor több évtizedes katonai múlttal rendelkezik. Éveket töltött az afgán és a balkáni hadszíntéren. Többször járt Afganisztánban, Koszovóban és Boszniában, ahol megtapasztalta a háború borzalmait. Mint minden katona, ő is megélte az érzelmi skála teljes spektrumát mind pozitív, mind negatív irányban. Utolsó afgán bevetése után döntött úgy, hogy regény formájában mutatja be a háborús területek mindennapos vívódásait, döntéseit, harcait. Véleménye szerint ezek a katonai életérzések néhány szóban nem átadhatók, de egy regény már megfelelő részletességgel tudja mindezt közvetíteni. A szerző felfokozott életvitele magánéletében is jelentkezik. Szabadidejében önkéntes tűzoltó, valamint pszichológiai és csillagászati ismereteit bővíti. Legfőbb hobbija házikönyvtárának minél szélesebb tematikájú bővítése. A szerző álnéven ír. Részlet Wostry Ferenc könyvajánlójából: Az Ördögi kör karriertörténet, és önkéntelen, jórészt az afganisztáni hadszíntér poklában játszódó fejlődésregény. Önkéntelen, mert a főhős, Tamás, ez az állandó magaviseleti problémákkal küzdő, bunyókba keveredő karrierkatona eleinte mindent megtesz azért, hogy a világ ne változtathassa meg. A keménycsávó imidzsbe belebetonozott pszichéje - amely építőmunka elsősorban a jéghideg, árvaházban töltött gyerekkorának köszönhető. Legkevésbé a változásra vágyik, és a maga egyszerű arroganciájával azt hiszi, hogy nem is fog változni soha. Csakhogy Afganisztán megcsavarja az embert, ezt mindenki tudja, aki ismeri Kipling munkásságát a Dzsungel könyvén túl. Egy borzalmas élmény hatására Tamás változni kezd, sőt maga is kívánni kezdi a további változást, lélekben, életben - magyar földről és a magyar honvédségből amerikaira akar váltani, célja a legendás Delta Force. A regény egyes mozzanatai egyértelműen kitaláltak, mások rögrealisták, de még a vadabb fordulatok is a nemzetközi, modern katonaélet kiválóan megfigyelt (újra csak: megélt?), akciófilmesen izgalmas vagy éppenséggel nevetségesen bürokratikus részleteivel vannak kipányvázva - és a két véglet egy uzi tárürítésének gyorsaságával váltogatja egymást. A küldetések, a bevetések leírása szenzációs - a veszélyérzet, amelyet ezek a fejezetek közvetítenek, elképesztő, és amikor tűzharcra kerül a sor, az akció leírása tűpontos, szenvtelen és fájdalmasan izgalmas. A szerző csak minimálisan moralizál, mert… minek? Vágtat a sztori, mert Fayer vagy nem akarja, vagy nem is tudja talán, hogy mikor kell lassítani. Lecsupaszított, de rendkívül hatékony, olvasmányos a forma, pont amilyennek lennie kell, mert ebben a könyvben egy hasonló lendülettel megélt életről van szó. Többek közt ettől lesz az Ördögi körből az egyik legérdekesebb idén megjelent magyar regény.