Kovács András Ferenc ajánlója: Nincs itt semmi látnivaló. Közlik elhárítólag, "mintha mi sem történt volna", a kirendelt hatóságok, rendészeti hivatalok, a teljhatalmi illetékesek. A "madarak közjegyzői figyelme" alatt kiszállnak a rendfenntartó szervek, a bűnügyi helyszínelők. Aztán a nyomozók és a nyomozati anyagok is eltünedeznek a szürkületben. De Nyerges Gábor Ádám öttételes művében minden nyomozás folytatódik a felfüggesztett történetekben, precíz szavakban, képsorokban, kint és bent, mindenütt a körbeszalagozott, eltitkolt és tétlen tetthelyeken. Csak körül kellene nézni az elveszett tárgyak, eltűnt emlékek, akták, emberek, arcok kapcsolati osztályán - a részvét és a gyűlölet gyűrődéseiben. Nyomozni még! Nyerges verseskönyvében keresztüllátni az ismétlődő tájakon, lepusztított környékeken... Lezárt térségeken, lelakott városokon keresztül ragyog föl, villog a visszatérő, végleg lepörgő pillanatképek fénye s félhomálya: a látás feszesre szabott, ironikus, komor, abszurd, szabad retorikája. Látni, leírni, nem félni már időtlen félmosoly. Humor a magasban. Mert a mélyebb rétegekben mindig maradnak helyszínek, szóképek, szép hasonlatok, vizsgálatok, kísérletek, körülmények, és bizonyíték hiányában ott van a szembesítés: ha van szem hozzá, s szembenézni kell. Nincs itt semmi látnivaló? Pedig minden könyv látlelet lehet. A költészetekben általában látnivalóan sok létnivaló van. Versek a kötetből Ártatlan Helyszín utólag, persze, bármiből lehet. S oda, az elterjedt felfogás szerint, inkább csak az egyik szokott visszajárni, a másik kerüli, ha csak megteheti. Nem mindig teheti. Hát nézheti, amiből utólag a helyszín lett, ártatlan tereptárgyak szenvtelen együttesét. Emlékezhet utakra, melyek a helyszínen át vezettek, nem teljesen egyértelmű, pontosan mettől meddig tartanak a helyszínek, hogy a gyalogosátkelő már, a vegyesbolt még oda tartozik-e (a kerthelyiség mindenképpen). Merengés tárgya lehet közben az is, hogy a visszatérés elkövetők vagy áldozatok sajátja-e inkább, s hogy mikor valaki másfelé nem kerülhet, az akkor épp mit jelent. Ugyancsak megfontolás tárgya lehetne, hogy micsoda épp egy kerthelyiség előtt elhaladó ember élete, vagy mi éppenséggel bármi, rossz időben, rossz helyen. Az ablakokban, kapukban emberek láthatók, az utakon autók haladnak át, galambok csipegetnek morzsának vélt szemetet. A körülmények rendezettek, süt a nap, de a lombok takarása létrehoz árnyékos részeket, a helyszín sajátossága ez, olyan, mint ahol mi sem történik rendszerint, mint ahol bármelyik pillanatban indokolt lenne, hogy hirtelen megálljon egy hivatalos személy, előretartott tenyerével jelezve, hogy kéri, mindenki haladjon csak tovább higgadtan, nincs itt semmi látnivaló. Bevezetés a gyakorlati filozófiába És hogy mi ment félre, mikor, döntse el egy későbbi kor. Ez most megállíthatatlan, ez egy hétköznap délelőtt. Iszod a kávét, még ébredsz, kéne nagyjából még két perc – nincs. Amit még fel sem fogtál, már benne vagy. Ilyen egy nap. Most csak szavak, gyenge klisék. Tudod, hogy az emberiség... Meg a történelem… Igen. Annyira épp nem hatnak meg. Itt egy kérdés, eldöntendő. Merengésed helyből meddő. Ez nem filozófia szak. Régen tudtál válaszolni. Ennyit tudsz biztosan, talán, hogy aki többet, sarlatán. Hogy ez megállíthatatlan. Ez a délelőtt, ahogy van.