Neumann János: az elfeledett zseni, aki a világunkat kitalálta.

Úgy tartották, a maga idejében Einstein mellett a legokosabb ember volt a Földön.
Az információs korszak talán el sem kezdődött volna, valószínűleg nem használnánk mobiltelefonokat és internetet, nem volnának atomerőműveink, önműködő automatáink és számítógép vezérelte rendszereink, ha nem születik meg 1903-ban Budapesten egy magyar zseni, akit Neumann Jánosnak hívtak.

Neumann tizenhét évesen kezdte matematikusi pályafutását, a világ legnagyobbjai jártak a csodájára. A nemzetközi porondra lépő magyar tudós azonban nem pusztán a matematikában, de annak gyakorlati alkalmazásában is számos területen lenyűgözőt alkotott. Miután részt vett az Egyesült Államok híres-hírhedt Manhattan-tervében, a játékelmélet alapjainak lefektetésével örökre átírta a közgazdaságtan, a politikatudomány, a pszichológia, az evolúcióbiológia és a hadtudomány törvényeit.

Közreműködött a hidrogénbomba elkészítésében, majd megalkotta a világ feltehetőleg első programozható számítógépét. A nem sokkal ezután kidolgozott automataelmélete tudósok generációit inspirálta az önreprodukáló gépek előállításában. Felfedezte az emberi agy és a számítógép működése között húzódó párhuzamokat, amellyel pedig óriási lépést tett a mesterséges intelligencia megalkotása felé.
Neumann János eredményei mind a mai napig korszerűek, évről évre egyre hátborzongatóbban. Élete kész regény: nem sokan vehettek részt ilyen tevőlegesen a történelem és a tudomány alakításában.

Az ember a jövőből a magyar zseni pályáján kalauzolja végig az olvasót, alaposan elmélyedve Neumann egyes kutatási területeinek lenyűgöző részleteiben, ám azok számára is megannyi izgalmat tartogatva, akik egyszerűen egy kivételes elme életútját, karakterét, dilemmáit és gondolkodását szeretnék megismerni.

 
„Neumann János a 20. század egyik legátfogóbb gondolkodású tudósa volt – akivel mellesleg öröm volt az együtt töltött idő. Egyik csodálója szerint őt hallgatni „szellemi pezsgőzés volt. Most egy hasonlóan pezsgő életrajzot olvashatunk róla. Sziporkázó könyv, a portré és a nagyszabású történelmi elbeszélés mámorító elegye. Mindenekelőtt azonban káprázatos és életbevágóan fontos gondolatok szédítő keverékével pezsdít fel. Az ember a jövőből lélegzetelállító teljesítmény. ""

Tim Harford, az Adatdetektív és az Oknyomozó közgazdász szerzője
„Neumann zsenialitása abban állt, hogy képes volt szintetizálni korának elméleti tudását a kvantumfizikától és magfizikától a játékelméletig és a számítógépig. Ananyo Bhattacharya felismeri és világosan bemutatja, hogy Neumann mintát adott arra is, hogyan fogja átalakítani világunkat a technika a következő hatvan évben. ""

David Sumpter, a The Ten Equations that Rule the World szerzője
„Végig világos és alapos, anélkül hogy engedne az eleganciából vagy érthetőségből, maradéktalanul igazságot szolgáltat a huszadik századi tudomány legendás alakjának. Mert valóban Jancsi képzeletében született meg annak a jövőnek az első vázlata, amelyben mi most élünk. ""

Philip Ball, a Beyond Weird szerzője
„Stephen Hawking és Carlo Rovelli műveihez hasonlóan sok tekintetben megéri a fáradságot. Bárki képes felfogni a felvetett problémák jelentőségét, aki viszont végig szeretné követni a lángelme minden lépését, világos és megbízható vezetőre talál Bhattacharya könyvében. ""

The Economist