Néhány évtizede, az 1990. évet követő történelmi időszak szellemi küzdelmei közepette, erősen megnőtt az érdeklődés a huszadik századi magyar népi irodalom képviselői, eszméi és eredményei iránt. Könyvek, tanulmányok, tudományos konferenciák és barátiközösségek keltették életre és mutatták be ennek a kulturális és a politikai térbenegyaránt jelentékeny áramlatnak a képviselőit, eszmei és irodalmi értékeit. Olyan irodalmiés nemzet-, illetve társadalompolitikai tekintetben jelentékeny íróegyéniségekkerültek az érdeklődés terébe, mint Szabó Dezső, Németh László, Illyés Gyula, VeresPéter, Kovács Imre, Féja Géza, Sinka István, Tamási Áron, Szabó Zoltán és társaik. Anépi mozgalom és irodalom iránt megmutatkozó érdeklődés felkeltésében igen nagyszerepet kaptak Neszmélyi Károly írásai, aki nem csak tanulmányaival és vitairataivalhívta fel a figyelmet a népi mozgalom, a népi irodalom értékeire, hanem, mint a NépiÍrók Baráti Társaságának elnöke közéleti szerepléseinek, tudományos konferenciáinakeszmeiségével, tudományos és közéleti megnyilvánulásaival is. Csak egy kiemeltenfontos szellemi műhelyről, a 2016-ban Balatonszárszón, írók, irodalomtörténészek, könyvkiadók közreműködésével megszervezett népi - urbánus vitáról tartott konferenciárautalok. Munkája elkötelezett a népi irodalom művei és szellemi-politikai értékei iránt. Igensokat tett annak érdekében, hogy a magyar népi mozgalom öröksége az újonnan kibontakozókulturális és közéleti kezdeményezések mozgatója legyen. Nem rajta éstársain múlott, hogy ez az örökség végül is nem kapta meg azt a közéleti szerepet, amelyet joggal megérdemelt volna. Az olvasó által kézbe vett tanulmánygyűjteménybemutatja a népi mozgalom néhány jelentékeny képviselőjének, így Németh Lászlónak, Sinka Istvánnak, Kiss Tamásnak, Sárközi Györgynek valamint a mozgalom néhányszellemi-politikai műhelyének, így a Soli Deo Gloria Szövetség és a Püski Sándor általalapított és vezetett könyvkiadónak az együttműködését, a Nemzeti Parasztpárt megalakulásánaknem mindennapi körülményeit, megfogalmazott céljait. Ezeket a kulturálisés politikai szerveződéseket, műhelyeit - köztük a polgári irodalom műhelyeit is- ezek tevékenységét és örökségét sajnos jórészt elfelejtette a mai magyar közéletés kulturális élet. Szomorú mulasztás ez és nagy veszteség, minthogy a tanulmányírókönyvében megidézett írók és műhelyek örökségének jótékony szerepe lehetne a magyarközéletben és kulturális életben egyaránt. Következésképp jó lelkiismerettel ajánlhatom a mai magyar olvasó figyelmébe NeszmélyiKároly tanulmányait. Olyan szellemi és politikai értékeket fedezhetünk fel bennükés általuk, amelyek eligazító szerepet tölthetnek be, a nem mindig méltányosságraés igazságkeresésre, nemzeti egyetértésre és morális felemelkedésre törekvő küzdelmeinkben. Pomogáts BélaSzéchenyi-díjas irodalomtörténész