Szerkesztette: Ember István, Kiss István, Cseh Károly PTE-ÁOK – Dialóg Campus Kiadó, 2013

A PTE ÁOK Orvosi Népegészségtani Intézete az elmúlt 21 évben a köz/népegészségügyben, köz/népegészségtanban vezető oktató-, kutatóhellyé nőtte ki magát. Tehetséges fiatal szakemberek írták ezt a tankönyvet, rezidensek, PhD-hallgatók, külföldi kollégák és más szakmák képviselői, akik a Népegészségügyi Orvostan, korábbi nevén Közegészségtan, Népegészségtan, Megelőző Orvostan, Államorvostan, Szociális Medicina stb. nyomdokain haladva egy korszerű, XXI. századi igényeknek megfelelő tankönyvet hoztak létre mind a medikusok, mind a szakorvosjelöltek számára. Immáron a könyv 2. kiadását Ember, Kiss és Cseh professzorok a Pécsi, illetve a Semmelweis Egyetem vezető professzorai szerkesztették, konszenzusos alapon. Ők és munkatársaik a klasszikus közegészségtan alapjain állva a magyar közegészségügy legjobb hagyományait követve építették fel könyvüket, a megelőzésben fókuszálva az egyik legmodernebb orvosi és egészségtudomány-politikai pillérére, a genomikára, a genetikára, a molekuláris genetikára és epigenetikára, azaz a korszerű proaktív medicina módszertani alapjára, a molekuláris epidemiológiára. A kötet adatai:
Formátum: A/4
Kötés: keménytáblás
Megjelenés éve: 2013
Terjedelem: 576 oldal

Tartalomjegyzék:

AJÁNLÁS [Paller Judit] 13
PROLÓGUS [Ember István, Kiss István, Cseh Károly] 15
ELŐSZÓ [Ember István] 17
I. BEVEZETÉS [Ember István] 21
I. 1. Bevezetés a népegészségügyi orvostanba 21
I. 2. A népegészségügyi orvoslás története (A közegészségtan, hygiéne története) 26
II. A WHO ÉS TÖREKVÉSEI [Ember István, Balogh Erika] 35
III. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI CIKLUS [Ember István, Fehér Katalin] 39
IV. A MAGYAR LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA 41
IV. 1. A magyar lakosság egészségi állapotának jellemzése [Balogh Erika, Berényi Károly, Ember István] 41
IV. 2. Új epidemiológiai korszak Magyarországon. Halálozási viszonyok és életkilátások
a XXI. század kezdetén Magyarországon [Józan Péter] 49
IV. 2.1. Bevezetés 49
IV. 2.2. Az epidemiológiai fejlődés szekuláris trendje, Magyarország helye Európában 49
IV. 2.2. 1. A születéskor várható élettartam (SZVÁÉ) alakulása 49
IV. 2.2. 2. A halandóság életkor szerint 52
IV. 2.2. 3. Haláloki halandóság 54
IV. 2.2. 4. Nemzetközi összehasonlítás 56
V. AZ ARCHEOGENETIKA ALAPJAI. A MAGYARSÁG GENOGRÁFIÁJA 59
V. 1. Bevezetés 59
V. 2. Magyarországi populációgenetikai kutatások 59
V. 2.1. A klasszikus markerek vizsgálatán alapuló genetikai távolság meghatározásának eredményei
(recens minták vizsgálata) 59
V. 2.2. Miért alkalmasak a klasszikus genetikai markerek mellett a mitokondriális DNS
és az Y-kromoszóma polimorfizmusok a populációk származáselemzésére, eredetvizsgálatra? 60
V. 2.2. 1. Mitokondriális DNS polimorfizmusok vizsgálata 60
V. 2.2. 2. Y-kromoszóma polimorfizmusok vizsgálata 61
V. 2.3. Archeogenetikai vizsgálatok 62
V. 2.3. 1. Archeogenetikai kutatási eredmények 63
V. 3. A magyarországi roma lakosság 63
VI. DEMOGRÁFIA 65
VI. 1. A demográfia alapjai [Klinger András, Kamarás Ferenc, Balogh Erika] 65
VI. 1.1. A demográfia tárgya és forrásai 65
VI. 1.1. 1. A demográfia fogalma 65
VI. 1.1. 2. A demográfia forrásai 65
VI. 1.2. A népesség száma és struktúrája 66
VI. 1.2. 1. Népességi fogalmak 66
VI. 1.2. 2. A népesség nemek szerint 67
VI. 1.2. 3. A népesség korösszetétele 68
VI. 1.2. 4. A népesség családi állapota 69
VI. 1.3. Népességi változások (Népmozgalom) 70
VI. 1.3. 1. Születés, termékenység 70
VI. 1.3. 2. Halálozás, halandóság 73
VI. 1.3. 3. Házasságkötés, házasságmegszűnés 77
VI. 2. Demográfiai helyzetkép [Kamarás Ferenc] 79
VI. 2.1. A népesedési folyamatok jellemzői 79
VI. 2.1. 1. A népesség száma és összetétele 79
VI. 2.1. 2. Születés, termékenység, népességreprodukció 80
VI. 2.1. 3. Halálozások, mortalitás, várható élettartam 83
VI. 2.2. Jövőbeli demográfiai kilátások 86
VII. EGÉSZSÉGFÖLDRAJZ [Pál Viktor, Tóth József, Ember István] 89
VII. 1. A földrajzi és a térbeli szemlélet 89
VII. 2. Orvosföldrajz – egészségföldrajz 89
VII. 3. Az egészségföldrajz fő kérdései 90
VII. 4. Az egészségföldrajz néhány kutatási témája 92
VIII. TÉREPIDEMIOLÓGIA [Horváth Tibor, Ember István] 95
VIII. 1. Geographical Information System (GIS) 95
VIII. 2. A területi egyenlőtlenségek leírása 95
IX. MOLEKULÁRIS KÖZEGÉSZSÉGTAN [Gombos Katalin, Ember István] 99
IX. 1. A genomikai epidemiológia szerepe a népegészségügyben 101
IX. 2. A genetikai epidemiológia 103
IX. 3. Epigenetikai epidemiológia 105
IX. 4. Az epigenetikai paradigmaváltás 106
X. EPIDEMIOLÓGIA 111
X. 1. Általános epidemiológia [Kiss István, Orsós Zsuzsanna] 111
X. 1.1. Történet, kialakulás, definíció 111
X. 1.2. Az epidemiológiai gondolkodás alapjai 111
X. 1.3. Epidemiológiai mutatók 112
X. 1.3. 1. Gyakorisági mutatók 112
X. 1.3. 2. Kockázati mutatók 114
X. 1.3. 3. A népességre gyakorolt hatás mutatói 115
X. 1.4. Epidemiológiai vizsgálatok 115
X. 1.4. 1. Leíró epidemiológiai vizsgálatok 116
X. 1.4. 2. Keresztmetszeti vizsgálat 116
X. 1.4. 3. Analitikus epidemiológiai vizsgálatok 117
X. 1.4. 4. Ökológiai vizsgálatok 118
X. 1.4. 5. Intervenciós vizsgálatok 119
X. 1.5. Az epidemiológiai vizsgálatokkal kapcsolatos potenciális nehézségek 121
X. 1.5. 1. Random hibák 121
X. 1.5. 2. Torzítás 121
X. 1.6. Harmadik változó hatása az expozíció-betegség kapcsolatra 122
X. 1.6. 1. Zavaró tényező (confounder) 122
X. 1.6. 2. Hatásmódosító tényező 123
X. 1.6. 3. Közbülső változó 123
X. 1.7. Az összefüggések értékelése 124
X. 2. A betegségmegelőzés általános alapjai [Gőcze Katalin, Marek Erika, Gombos Katalin,
Prantner Ida, Szele Eszter, Ember István] 125
X. 2.1. A preventív medicina szerepe az orvoslásban 125
X. 2.2. Primer, szekunder, tercier prevenció 126
X. 3. A háziorvosi szolgálat szerepe a betegségek megelőzésében [Király Roland] 127
X. 4. Szűrés, szűrővizsgálatok [Kiss István, Orsós Zsuzsanna, Gombos Katalin, Prantner Ida,
Szele Eszter, Ember István] 128
X. 5. Molekuláris és prediktív epidemiológia; Kockázatbecslés, kockázatkezelés [Ember István] 133
X. 5.1. Molekuláris és prediktív epidemiológia 133
X. 5.2. Kockázatbecslés, kockázatkezelés 137
X. 6. Biomarkerek: Új koncepció a megelőzésben [Ember István] 140
X. 7. Kemoprofilaxis, kemoprevenció [Varjas Tímea, Szabó István, Ember István] 146
X. 7.1. Bevezetés 146
X. 7.2. Fertőző betegségek kemoprofilaxisa 146
X. 7.3. Daganatos megbetegedések és a kemoprevenció 146
X. 7.4. A kemopreventív szerek klasszifikációja hatásmechanizmus alapján 147
X. 7.5. Klinikai kemoprevenciós vizsgálatok 147
X. 7.6. A kemoprevenció eszközei 147
X. 7.6. 1. Természetes eredetű, táplálékokban megtalálható kemopreventív hatóanyagok 147
X. 7.6. 2. Kemoprevenciós vizsgálatok törzskönyvezett hatóanyagokkal – Új indikációk keresése 151
XI. NEM FERTŐZŐ BETEGSÉGEK EPIDEMIOLÓGIÁJA 153
XI. 1. Bevezetés a nem fertőző betegségek járványtanába [Kiss István] 153
XI. 2. Szív- és érrendszeri betegségek járványtana [Kiss István] 155
XI. 2.1. Ischaemiás szívbetegség 155
XI. 2.2. Hypertonia 166
XI. 2.3. Stroke 168
XI. 3. Daganatok epidemiológiája [Orsós Zsuzsanna] 170
XI. 3.1. A daganatepidemiológia főbb globális mutatói 170
XI. 3.2. Tüdőrák 171
XI. 3.3. Kolorektális daganatok 175
XI. 3.4. Emlőrák 178
XI. 3.5. Prosztatarák 180
XI. 3.6. Gyomorrák 181
XI. 3.7. Hasnyálmirigyrák 183
XI. 3.8. Májrák 185
XI. 3.9. Méhnyakrák 187
XI. 3.10. Fej-nyaki daganatok 189
XI. 3.11. Bőrrák 190
XI. 4. Diabetes mellitus járványtana [Kiss István] 192
XI. 5. Obesitas járványtana [Kiss István] 194
XI. 6. Oszteoporózis járványtana [Kiss István] 196
XI. 7. Légúti betegségek járványtana [Kiss István] 199
XI. 7.1. Asztma járványtana 199
XI. 7.2. Allergiás rhinitis járványtana 201
XI. 7.3. Krónikus obstruktív tüdőbetegségek járványtana 202
XI. 8. Gasztrointesztinális betegségek járványtana [Kiss István] 204
XI. 8.1. Fekélybetegség járványtana 204
XI. 8.2. Májcirrózis 205
XI. 9. Depresszió járványtana [Kiss István] 207
XI. 10. Szorongásos betegségek járványtana [Kiss István] 209
XI. 11. Skizofrénia járványtana [Kiss István] 211
XI. 12. Alzheimer-kór járványtana [Kiss István] 212
XI. 13. A külső okokból bekövetkezett halálozások epidemiológiája [Orsós Zsuzsanna] 214
XI. 13.1. Öngyilkosságok járványtana 214
XII. FERTŐZŐ BETEGSÉGEK EPIDEMIOLÓGIÁJA 219
XII. 1. Bevezetés a fertőző betegségek járványtanába [Melles Márta] 219
XII. 1.1. Bevezetés 219
XII. 1.2. Fertőző betegségek előfordulási típusai 219
XII. 1.3. Fertőző betegségek megelőzése 221
XII. 1.4. Magyarország járványügyi helyzete 224
XII. 2. Fertőző betegségek részletes epidemiológiája [Reuter Gábor, Németh Katalin,
Tompity Tünde, Ember István] 227
XII. 2.1. Életkorhoz kötött kötelező védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségek járványtana 227
XII. 2.2. Élelmiszer útján terjedő fertőző betegségek járványtana 234
XII. 2.3. A vírushepatitisek (hepatitis infectiosa) járványtana 248
XII. 2.4. Légutakon keresztül terjedő fertőző betegségek 253
XII. 2.5. Szexuális úton terjedő fertőző betegségek járványtana 259
XII. 2.6. Haematogén és lymphogén úton terjedő fertőző betegségek járványtana 266
XII. 2.7. Állatról-emberre terjedő fertőző betegségek járványtana (zoonosisok) 271
XII. 2.8. Kültakarón keresztül terjedő fertőző betegségek járványtana 278
XII. 2.9. Vírusos haemorrhagiás láz (VHL) 281
XII. 2.10. Trópusi betegségek 284
XII. 2.11. Az előző csoportokba be nem sorolható betegségek járványtana 284
XII. 3. Védőoltások [Tompity Tünde, Németh Katalin] 287
XII. 4. Infekciókontroll [Molnár Kornélia] 292
XII. 5. Migrációs medicina 293
XII. 6. Biológiai hadviselés, bioterrorizmus [Nádasi Edit] 294
XII. 6.1 A biológiai hadviselés története 294
XII. 6.2. A biológiai fegyverek általános jellemzése 294
XII. 6.3. Potenciális biológiai fegyverek 295
XII. 6.4. Védekezés, megelőzés 296
XIII. KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGTAN 299
XIII. 1. Bevezetés [Varga Csaba] 299
XIII. 2. Ökológiai alapfogalmak [Varga Csaba] 299
XIII. 3. Magyarország környezet-egészségügyi helyzete [Fehér Katalin] 300
XIII. 4. Bioklimatológia [Fehér Katalin] 304
XIII. 5. Környezeti és genetikai tényezők kölcsönhatása [Kiss István] 309
XIII. 5.1. Genetikai és környezeti tényezők a betegségek kialakulásában 309
XIII. 5.2. Környezeti és genetikai tényezők kölcsönhatása a főbb betegségcsoportokban 315
XIII. 6. Kémiai biztonság és környezettoxikológia [Varga Csaba, Ember István] 318
XIII. 7. Higiénés toxikológiai vizsgálatok [Varga Csaba] 323
XIII. 8. Higiénés genotoxikológiai vizsgálatok [Varga Csaba] 325
XIII. 9. A levegő egészségtana [Fehér Katalin] 327
XIII. 10. A vizek szennyezettségének hatása az emberi egészségre [Varga Csaba] 337
XIII. 11. A talaj szennyezettségének hatása az egészségre [Varga Csaba] 342
XIII. 12. A szennyvíz, a hulladékok és a veszélyes hulladékok egészségkárosító hatásai
és kezelésük [Varga Csaba] 344
XIII. 13. Település-egészségtan [Németh Katalin] 346
XIII. 14. Közlekedés-egészségtan [Balogh Erika] 351
XIII. 15. Fizikai eredetű kóroki tényezők [Merényiné Dombi Zsuzsanna] 355
XIV. KARCINOGENEZIS 357
XIV. 1. Etiológiai tényezők [Gyöngyi Zoltán, Ember István] 357
XIV. 2. Daganatkeletkezési modellek [Gyöngyi Zoltán, Ember István] 360
XIV. 3. A karcinogén hatás kimutatása, megelőzés [Gyöngyi Zoltán, Ember István] 366
XIV. 4. Táplálkozás és a rák [Kiss István] 370
XV. TERMÉSZET-EGÉSZSÉGTAN [Ember István] 375
XVI. TÁRSADALOM-EGÉSZSÉGTAN, SZOCIÁLIS MEDICINA, EGÉSZSÉGVÉDELEM, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS 379
XVI. 1. Általános társadalom-egészségtan [Ember István] 379
XVI. 2. Az egészségpolitika alapelveiről a modern társadalmakban [Balázs Péter] 383
XVI. 2.1. Általában a politikáról és az egészségpolitika alapelveiről a modern társadalmakban 383
XVI. 2.2. Az egészségpolitika működésének alapelvei 384
XVI. 2.2. 1. Az egészségpolitika ideológiai alapjai 384
XVI. 2.2. 2. Szakmai-tudományos alapok 384
XVI. 2.2. 3. Területi hatókör 385
XVI. 2.3. Szereplők az egészségpolitikában 385
XVI. 3. Egészségvédelem, egészségfejlesztés [Simon Tamás, Balogh Erika] 386
XVI. 3.1. Az egészség és a betegség 386
XVI. 3.2. Az egészségmegőrzés 387
XVI. 3.3. Egészségfejlesztés, egészségkultúra 388
XVI. 3.4. A társadalmi-gazdasági helyzet és az életmód hatása az egészségi állapotra.
Az egészségfejlesztés alapjai 391
XVI. 3.4. 1. A szociális helyzet hatása az egészségi állapotra 391
XVI. 3.4. 2. Az iskolázottság hatása az egészségre 392
XVI. 3.4. 3. A dohányzás hatása az egészségre 393
XVI. 3.4. 4. Az alkoholfogyasztás és az alkoholizmus hatása az egészségre 395
XVI. 3.4. 5. A kábítószer-fogyasztás népegészségügyi vonatkozásai 396
XVI. 3.4. 6. Gerohygiéne 398
XVI. 3.4. 7. A társadalom perifériájára szorult csoportok egészségvédelme 399
XVI. 4. A család-, anya-, csecsemő-, gyermek- és ifjúságvédelem feladatai [Jakabfi Péter] 400
XVI. 5. Útban a nemzetegészségtan felé. A romániai lakosság, az erdélyi magyarság
egészségi állapotának jellemzése [Ábrám Zoltán] 402
XVI. 6. A roma közösségek egészségi állapota [Orsós Zsuzsanna, Berényi Károly, Ember István] 406
XVI. 7. Humán erőforrás az egészségügyben és a népegészségügyben 409
XVI. 7.1. Orvosi létszámok és a nemzetközi orvos migráció aktuális hatása Magyarországon [Balázs Péter] 409
XVI. 7.2. A pályán lévő egészségügyi szakdolgozók helyzete (létszáma, összetétele) [Betlehem József] 411
XVI. 8. Az egészségbiztosítás és egészségügyi finanszírozás alapjai [Boncz Imre, Sebestyén Andor] 413
XVI. 8.1. Bevezetés 413
XVI. 8.2. Az egészségügyi rendszerek csoportosítása és jellemzőik 414
XVI. 8.2. 1. Bismarck-féle szolidaritás elvű társadalombiztosítás 414
XVI. 8.2. 2. Beveridge-féle állami egészségügyi szolgálat 414
XVI. 8.2. 3. Erős öngondoskodásra épülő rendszer (magánbiztosítás) 414
XVI. 8.2. 4. Szemaskó-féle szocialista egészségügyi rendszer 415
XVI. 8.3. Forrásáramlás az egészségügyi rendszerekben 415
XVI. 8.3. 1. Forrásteremtés 415
XVI. 8.3. 2. Forrásgyűjtés 415
XVI. 8.3. 3. Forrásallokáció 416
XVI. 8.4. Finanszírozási technikák az egészségügyben 416
XVI. 8.4. 1. Retrospektív versus prospektív fizetési módszerek 416
XVI. 8.4. 2. Fix előirányzatú rendszerek (bázisfinanszírozás) 416
XVI. 8.4. 3. Teljesítmény elvű finanszírozás 416
XVI. 8.5. A magyar egészségügy finanszírozásának módszerei 417
XVI. 8.5. 1. Háziorvosi ellátás finanszírozása 417
XVI. 8.5. 2. Járóbeteg szakellátás 418
XVI. 8.5. 3. Aktív fekvőbeteg szakellátás 418
XVI. 8.5. 4. Krónikus fekvőbeteg szakellátás 419
XVI. 8.6. Összefoglalás 419
XVI. 9. Minőségmenedzsment az egészségügyben [Belicza Éva] 419
XVI. 9.1. Minőség az egészségügyben 419
XVI. 9.1. 1. A minőség komponensei 420
XVI. 9.1. 2. A minőség dimenziói 421
XVI. 9.2. Az egészségügyi szolgáltatások szabályozása, működésük mérése és értékelése 421
XVI. 9.2. 1. Az ellátási folyamatok szabályozása 421
XVI. 9.2. 2. Az ellátást nyújtó szervezetek működésének szabályozása: standardok, szabványok 422
XVI. 9.2. 3. Az ellátási gyakorlat felülvizsgálata: audit 422
XVI. 9.2. 4. Az ellátás mérése és értékelése: indikátorok alkalmazása 422
XVI. 9.3. A minőség biztosítását célzó programok 422
XVI. 9.4. A minőségbiztosítás nemzetközi és hazai gyakorlata 423
XVII. TÖRTÉNELEM-EGÉSZSÉGTAN [Ember István, Balogh Erika] 425
XVII. 1. Bevezetés a történelem-egészségtanba 425
XVII. 2. Magyarország történeti demográfiája 429
XVII. 3. „Trianon szindróma 437
XVIII. FOGLALKOZÁS-ORVOSTAN ÉS MUNKAEGÉSZSÉGTAN 449
XVIII. 1. Bevezetés [Tibold Antal, Huszár András] 449
XVIII. 1.1. Munkavédelem 449
XVIII. 1.2. Foglalkozás-egészségügy története [Felszeghi Sára, Cseh Károly] 450
XVIII. 2. Megterhelés-igénybevétel fogalma [Felszeghi Sára, Cseh Károly] 450
XVIII. 3. Munkahelyi kóroki tényezők [Huszár András, Tibold Antal, Tamás Edit, Horváth J. Attila,
Felszeghi Sára, Cseh Károly] 451
XVIII. 3.1. Fizikai kóroki tényezők [Morvai Veronika] 453
XVIII. 3.1. 1. Fizikai munka 453
XVIII. 3.1. 2. A munkahelyi magas és alacsony hőmérséklet hatása az egészségre 454
XVIII. 3.1. 3. A zaj okozta egészségkárosodás [Cseh Károly , Felszeghi Sára] 456
XVIII. 3.1. 4. Vibrációs ártalmak [Cseh Károly , Felszeghi Sára] 457
XVIII. 3.1. 5. Túlnyomáson végzett munka [Tibold Antal] 458
XVIII. 3.1. 6. Ionizáló sugárzás [Cseh Károly , Felszeghi Sára] 459
XVIII. 3.1. 7. A nem ionizáló sugárzások [Cseh Károly] 461
XVIII. 3.2. Kémiai kóroki tényezők és egészségkárosító hatásuk [Morvai Veronika] 465
XVIII. 3.2. 1. Határértékek, megengedett munkahelyi légtérkoncentrációk 465
XVIII. 3.2. 2. Veszélyes anyagok a munkahelyen 467
XVIII. 3.2. 3. Porok, por okozta megbetegedések és megelőzésük 469
XVIII. 3.2. 4. Szervetlen ipari mérgek toxikológiája [Tibold Antal] 470
XVIII. 3.2. 5. Szerves ipari és mezőgazdasági mérgek toxikológiája [Tibold Antal] 475
XVIII. 3.2. 6. Műanyagiparral kapcsolatos toxikológiai ismeretek [Tibold Antal] 479
XVIII. 3.2. 7. Egyéb vegyi anyagok [Tibold Antal] 481
XVIII. 3.3. Biológiai kóroki tényezők [Cseh Károly, Felszeghi Sára] 481
XVIII. 3.4. Pszichoszociális kóroki tényezők, munkahelyi stressz [Felszeghi Sára] 482
XVIII. 3.5. Ergonómiai kóroki tényezők [Felszeghi Sára, Cseh Károly] 483
XVIII. 3.6. A foglalkozás-egészségügyben megjelent új kockázati tényezők [Cseh Károly, Felszeghi Sára] 485
XVIII. 4. Foglalkozási megbetegedések. Diagnózis, bejelentés [Morvai Veronika] 489
XVIII. 5. Alkalmassági vizsgálatok [Cseh Károly, Felszeghi Sára] 491
XVIII. 6. A munkahelyi kockázatértékelés [Cseh Károly, Felszeghi Sára] 493
XVIII. 7. Egyéni védőeszközök [Cseh Károly, Felszeghi Sára] 494
XIX. TÁPLÁLKOZÁS-EGÉSZSÉGTAN ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁG 497
XIX. 1. Táplálkozás-egészségtan [Figler Mária] 497
XIX. 1.1. Bevezetés 497
XIX. 1.2. Élelmezés és táplálkozás-egészségtan 498
XIX. 1.3. Táplálkozási útmutatók 502
XIX. 1.4. A tápanyagokról részletesen (különböző tápanyagok forrásai, beviteli ajánlások) 503
XIX. 1.5. A kiegyensúlyozott, helyes táplálkozás 513
XIX. 1.6. Nutrigenomika 515
XIX. 1.7. Magyarországi táplálkozási vizsgálatok 516
XIX. 2. Élelmiszer-biztonság [Szeitzné Szabó Mária] 517
XIX. 2.1. Bevezetés az élelmiszer-biztonságba 517
XIX. 2.2. Az élelmiszer-biztonság megvalósulása 518
XIX. 2.3. Élelmiszer-biztonságot veszélyeztető tényezők 519
XIX. 2.4. Az élelmiszer-biztonsági veszélyekkel kapcsolatos egészségügyi kockázat 525
XIX. 2.5. Teendők élelmiszer eredetű megbetegedések esetén 528
XX. KATASZTRÓFA-EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS [Németh Lídia] 531
APPENDIX 533
TEZAURUSZ [Juhász Krisztina] 535
EPILÓGUS [Ember István] 547
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 549
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 552
SZERZŐK 573