A könyv az 1956-os nemzetőrség átfogó bemutatására törekszik. A nemzetőrség az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc során kezdetben spontán szerveződő, majd központi irányítás alá vont civil fegyveres erő, ami rendfenntartásra jött létre. A nemzetőrök fegyvereiket döntő többségében csak szolgálati idejükben tartották maguknál, vagyis dolguk végeztével leadták azokat. Feladataik közé tartozott a középületek és főútvonalak védelme, járőrtevékenység, az államvédelmi tisztek és pártfunkcionáriusok védőőrizetbe vétele, letartóztatása. A nemzetőrségeket a belső béke biztosítására hívták életre. Tagságuk javarészt civilekből állt, akiket a fegyver használatra ugyan felkészített a rendszer a néphadsereg erőltetett felduzzasztása révén, de szervezetszerű fegyveres harcra alkalmatlanok voltak. A nemzetőrség bemutatása és elemzése közben kitűnik, ideje újraértékelnünk az 1956-os eseményeket: nem a nagypolitika, hanem a társadalom befolyásolta a történéseket. A későbbi szocialista vezetés ezt persze minden eszközzel próbálta leplezni, mert kiderült volna, hogy nem néhány vezető, hanem a társadalom akarta a változásokat. A nemzetőrség jelentős szerepet játszott ezekben a napokban az ország konszolidációjában. Abban, hogy a béklyóitól szabaduló társadalom a körülményekhez képest a lehető legbékésebb mederben tudta tartani az események áradatát.