„NEM LELKENDEZHETEK FŐÁLLÁSBAN. BESZÉLGETÉSEK OROSZORSZÁGRÓL (2018)

„NEM LELKENDEZHETEK FŐÁLLÁSBAN. BESZÉLGETÉSEK OROSZORSZÁGRÓL (2018)

Megközelítés:
Javasolt útvonal:  

Ajánlataink a termékre

 

„NEM LELKENDEZHETEK FŐÁLLÁSBAN. BESZÉLGETÉSEK OROSZORSZÁGRÓL

2 125 Ft
Részletek a boltban
irány a bolt »
ronniszakkonyv.hu
Termékleírás
Címkék Irodalom
Nyelv magyar

Hibát talált a leírásban vagy az adatlapon? Jelezze nekünk!

Szerző: Szvák Gyula Gondolat Kiadó, 2018

A könyvben szereplő interjúk Szvák Gyula, az ELTE professor emeritusa, a magyarországi történeti ruszisztika első műhelyének megteremtője negyvenéves pályaívét mutatják be… Az első beszélgetés 1979-ből való, a következő dátuma nagy ugrással 1990, aztán az 1990-es évekből már több interjú származik, jelezve a szakmai kiforrottságot és a közvélemény érdeklődését Szvák Gyula munkássága iránt. A beszélgetések inkább a gondolkodás folytonosságát és evolúcióját szemléltetik, tematikusan és gondolatilag egyaránt, egy olyan korban is, amikor inkább divat volt a radikális szakítás és újraértelmezés. Az interjúk során az egyik legfontosabb végigvonuló téma az orosz történelem törvényszerűségeire utal. Rendre visszatérő elem Vaszilij O. Kljucsevszkij megállapítása: az orosz történelem alapvető ellentmondása, hogy ellentét van a birodalom nagysága és az alattvalók szabadsága között, bár az alattvalók előbbi érdekében készek engedményeket tenni utóbbi rovására. Több mint húsz év távlatából rendkívül tanulságosak azok a reflexiók, melyek az 1990-es évek – akkor még sokak által naiv illúzióval szemlélt – oroszországi átalakulásai kapcsán fogalmazódtak meg. Az akkor született beszélgetések nemcsak Szvák Gyula éleslátásáról tanúskodnak, hanem a történészi látásmód elsődlegességéről, intellektuális fölényéről is az akkoriban igencsak divatos, a pillanatot uraló közgazdász/ politológus/újságíró szemlélettel szemben. Gyóni Gábor „Engedtessék meg nekem, hogy részrehajló legyek és a saját, elsősorban orosz-orientációmat különösen fontosnak tartsam, hiszen a Kelet-Európa története iránt lassanként azért megnyilvánuló érdeklődés tulajdonképpen az ún. Közép-Kelet-Európát érinti, amelyből ily módon éppen Oroszország marad ki. (1979) „Tegyünk különbséget a történettudomány, a történetírás és a történetművelés között. A legtalálóbban történetművelésnek lehetne nevezni ezt a fajta emlékezetpolitikát, amelyben az állam mai történetpolitikai igényei fejeződnek ki. (2018) A kötet adatai: Kötés: kartonált Megjelenés éve: 2018 Terjedelem: 220 oldal
Vélemények
Kérdezz felelek

Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat. A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.