„Toxikus, nárcisztikus, red flag, triggerel – a sort hosszan folytathatnánk: az utóbbi években a közösségi médiumokat és a népszerűsítő pszichológiát elárasztották a pszichoterápia világából kölcsönzött címkék. Ez a jelenség egyrészt a pszichológia és az önismeret iránti intenzív érdeklődést jelzi, másrészt komoly veszélyeket hordoz magában. Dr. Isabelle Morley klinikai szakpszichológus könyve érthetően és élvezetesen mutatja be, hogy a címkézés valójában nem segíti sem az önismeretet, sem a kapcsolatokat: sok esetben egyfajta „fegyverként használjuk őket a (pár)kapcsolati konfliktusokban. Sőt, a leminősítés mellett nem egyszer az önfelmentés eszközévé is válnak (például amikor azt mondjuk, nem tudunk változni, mert traumatikus kötődési mintánk van). Attól, hogy valaki nem ért egyet velünk, még nem biztos, hogy toxikus, attól, hogy valaki jól érzi magát a bőrében, még nem biztos, hogy nárcisztikus. A terápiás nyelvezetből kölcsönzött címkék nélkül sokkal pontosabb képet kaphatunk önmagunkról, jobban megérthetünk másokat, és hatékonyabban kezelhetjük a konfliktusainkat. Rendkívül értékesnek tartom ezt a könyvet, mert világosan rámutat arra, mennyire fontos óvatosan bánni a szakszavak dobálózásával, miközben segít a valódi megértéshez eljutni. Dr. Szondy Máté, klinikai szakpszichológus Dr. Isabelle Morley melegséggel, humorral és gyakorlati tanácsokkal segít megszabadulni a címkéktől, és arra összpontosítani, ami igazán számít: hogy jelen legyünk, kíváncsiak és együttérzők maradjunk – különösen akkor, amikor nehézségek merülnek fel. Hiszen a partnerünk, a barátaink, a családunk tagjai nem esettanulmányok, hanem emberek. Ha készen állsz arra, hogy ne megbélyegezd, hanem valóban megértsd a szeretteidet, akkor ez a könyv pont neked szól – még ha eddig nem is tudtad, hogy szükséged van rá. „Ennek a könyvnek két fő célja van. Az első, hogy megmutassam, a mentális egészség és a kapcsolatok jobb megértése nagyszerű dolog, de a terápiás kifejezések fegyverré tétele és felhasználása az általunk szeretett emberek diagnosztizálására vagy kritizálására nem az. Az igazság az, hogy csak magunkat tudjuk megváltoztatni. (... ) A könyv másik célja pedig, hogy megvédje ezeknek a kifejezéseknek a valódi jelentését. Hogy azt jelentsék, amit kell, az emberek, akiknek szu¨ksége van rá, segítséget kaphassanak, és a bántalmazó emberek ne tudják a szavakat saját céljaik érdekében kiforgatni. (részlet a könyvből)