George Orwell megalkuvást nem ismerő, zsigeri morális érzék által vezérelt politikai írásaival vált a 20. század egyik legnagyobb esszéistává. Az igazságtalanság elleni fáradhatatlan küzdelem megkapó szövegeket szült, amelyeknek egy vékony, ám igen fontos szeletét kínálja a Bázis Könyvek jelen kötete – a legtöbb esetben először magyarul. Ismeretlenebb és már klasszikusnak számító írások egy olyan alkotótól, akit méltán neveznek nemzedéke lelkiismeretének, és aki művészetté tette a politikáról való gondolkodást és a közírói hivatást.
A politika vágy, hogy szeretnénk a világot egy adott irányba elmozdítani, megváltoztatni, hogy mit gondolnak az emberek az általuk kívánatosnak tartott társadalomról. (... ) [N]incs könyv, amely mentes lenne a politikai előítéletektől. Ha valaki azt állítja, a művészetnek nem kellene a politikával foglalkoznia, az már önmagában egy politikai állásfoglalás.
„A saját életének törésvonalai kivételesen érzékennyé tették őt arra, hogy észrevegye mindenütt a hasadékot, amely a között húzódik, aminek lennie kellene és ami valójában van. Kimondja a kimondhatatlant.
Financial Times
„Orwell volt nemzedékének lelkiismerete
S. Pritchett
„A politikára mint az élet bonyolultan összetett szövevényére civilizált és morális válaszok mércéjét állította fel.
The New Yorker
„Az igazság iránti szenvedélye miatt van rá szükségünk.
The Sunday Times