A József Attila-díjas Király Zoltán Matróziskola című kötetének versei ízig-vérig költői fotográfiák erdélyi gyűjteménye. A szerző sajátos prizmán keresztül veszi szemügyre az őt körülölelő világot és annak történéseit, tiszteleg elhunyt pályatársak emléke előtt, verseket ajánl elő költőbarátainak. A kötet versbeszéde egyenes és tiszta, nem sejtet, röntgenképként tárja elénk az utóbbi negyven-ötven évben az erdélyi magyar társadalmat érintő, égető és elhallgatott, sokszor ellentmondásokat keltő eseményeket és folyamatokat.