Magyar-román (román-magyar) sorskérdése (ISBN: 9789635566051)
Magyar-román (román-magyar) sorskérdése (ISBN: 9789635566051)
5 864 Ft-tól
6 ajánlat
Kiemelt ajánlataink Magyar-román (román-magyar) sorskérdése (ISBN: 9789635566051) termékre Mi alapján válogatunk?
Kiemelt ajánlataink
További ajánlataink Magyar-román (román-magyar) sorskérdése (ISBN: 9789635566051) termékre
További ajánlataink
Vásárlási Garancia
Vásároljon közvetlenül az Árukereső.hu oldalán problémamentesen!
A Vásárlási garancia szolgáltatásunk minden olyan megrendelésre vonatkozik, amelyet közvetlenül az Árukereső.hu oldalán keresztül ad le a Megvásárolom gomb megnyomásával.
Hisszük, hogy nálunk problémamentes a vásárlás, így nem félünk azt garantálni.
-
90 napos termék visszaküldés
-
Árgarancia
-
A pénze biztonságban van
-
Nincs több probléma a megrendelt termékkel
-
Nincsenek megválaszolatlan kérdések
Vásárlás közvetlenül az Árukereső oldalán
A Megvásárolom gomb megnyomásával az adott boltba történő átkattintás nélkül már az Árukereső.hu-n keresztül megrendelheti a kiválasztott terméket, leegyszerűsítve ezzel az online vásárlás folyamatát.
-
Velünk garantáltan problémamentes a vásárlás
-
Kitől is rendel valójában?
-
Milyen fizetési és átvételi módok választhatók?
Paraméterek, termékleírás - Magyar-román (román-magyar) sorskérdése (ISBN: 9789635566051)
Termékleírás
| Író | Borsi-Kálmán Béla |
| Címkék | Politika, Történelem |
| Nyelv | magyar |
Hibát talált a leírásban vagy az adatlapon? Jelezze nekünk!
Válogatás a szerző régebbi és újabb írásaiból Szerző: Borsi-Kálmán Béla Gondolat Kiadó, 2025
„Munkamódszeréről Borsi-Kálmán Béla úgy szokott beszélni, hogy ha valaki értelmiséginek tekinti magát, és azt szeretné, hogy kortársai és majd a mindent eldöntő utókor is annak tekintse, nincs más választása, meg kell próbálkoznia a hétköznapok kavargása és a történelem hosszú évszázadai során sokszor ijesztően összekeveredett tények és események, hitek, képzetek, eszmék és előítéletek szétszálazásával. Ehhez elsősorban arra van szükség, hogy a történész megértse, ezek miként, milyen módon kapcsolódtak össze. A nemzeti narratívák felfejtése közben a szerző tanulmányaiban a magyarországi, az erdélyi magyar és román, valamint a regáti román politikai gyakorlatok eredményeinek összehasonlításával a magyar polgárosulás folyamatának sikertelenségeit is meggyőzően szemlélteti. B. -K. B. téziseinek egyik alapfeltevése, hogy a román elit mellett a magyar számára is az etalonnak tekintett franciaországi volt a kívánatos nemzetépítési modell. A szerző tanulmányai a két egymással versengő nemzetépítés összehasonlításával azt a felismerést is erősítik, hogy a magyar modernizáció nemesi, ezért rendies, hierarchikus és előítéletes jellegű, de integráló és bizonyos változataiban építő is lehet, és ezek a meghatározó jegyek politikai rendszerektől függetlenül és generációkon átívelően jelen vannak a magyarok mentalitásában. Zákonyi Botond előszavából Borsi-Kálmán Béla az ELTE történelem–román szakán, Eötvös-kollégistaként szerzett diplomát 1973-ban. Ezt követően először az OSZK Szakozó Osztályán, majd szabadúszó tolmácsként és műfordítóként, végül az Európa Kiadó lektoraként dolgozott (1975. december). 1976. január 1-jétől az ELTE oktatója (1976–1981: a Román Tanszék tanársegéde; 1981 novemberétől a Kelet-Európa Története Tanszék adjunktusa, 1995-től docense, s 2009 szeptemberétől egyetemi tanára. ) Egyetemi (kis)doktori címét 1980-ban, kandidátusi fokozatát 1990-ben szerezte történettudományból. Az Akadémia doktora címet 2006-ban, míg a habilitációs doktori titulust 2007-ben ítélték neki oda. 1981–1990 között – másodállásban – a Nagyvilág című világirodalmi folyóirat román, török és délkelet-ázsiai francia (vietnámi, laoszi, kambodzsai) rovatának vezetője. 1982 és 1985 között a JAK-füzetek első szerkesztőbizottságának tagja. 1990 és 2015 között három diplomáciai missziót vállalt: 1990–1995: a bukaresti magyar követség politikai és kulturális tanácsosa; 1999–2003: a párizsi magyar külképviselet külpolitikai elemzője; 2011–2015: a francia belpolitika „gazdája ugyancsak hazánk párizsi nagykövetségén. 2005 és 2011 között a brüsszeli és párizsi székhelyű Institut Thomas More nevű francia–belga think tank budapesti részlegének ügyvezető igazgatója. Szakterülete: magyar–francia–román viszony a 19–20. században, nemzettudati és tipológiai kérdések; diplomataként több geostratégiai jellegű elemzést is közzétett. 2018. március 22. óta az ELTE Történeti Intézete Kelet-Európa Története Tanszékének nyugalmazott professzora. A kötet adatai: Formátum: 168 x 238 mm Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2025 Terjedelem: 346 oldal
„Munkamódszeréről Borsi-Kálmán Béla úgy szokott beszélni, hogy ha valaki értelmiséginek tekinti magát, és azt szeretné, hogy kortársai és majd a mindent eldöntő utókor is annak tekintse, nincs más választása, meg kell próbálkoznia a hétköznapok kavargása és a történelem hosszú évszázadai során sokszor ijesztően összekeveredett tények és események, hitek, képzetek, eszmék és előítéletek szétszálazásával. Ehhez elsősorban arra van szükség, hogy a történész megértse, ezek miként, milyen módon kapcsolódtak össze. A nemzeti narratívák felfejtése közben a szerző tanulmányaiban a magyarországi, az erdélyi magyar és román, valamint a regáti román politikai gyakorlatok eredményeinek összehasonlításával a magyar polgárosulás folyamatának sikertelenségeit is meggyőzően szemlélteti. B. -K. B. téziseinek egyik alapfeltevése, hogy a román elit mellett a magyar számára is az etalonnak tekintett franciaországi volt a kívánatos nemzetépítési modell. A szerző tanulmányai a két egymással versengő nemzetépítés összehasonlításával azt a felismerést is erősítik, hogy a magyar modernizáció nemesi, ezért rendies, hierarchikus és előítéletes jellegű, de integráló és bizonyos változataiban építő is lehet, és ezek a meghatározó jegyek politikai rendszerektől függetlenül és generációkon átívelően jelen vannak a magyarok mentalitásában. Zákonyi Botond előszavából Borsi-Kálmán Béla az ELTE történelem–román szakán, Eötvös-kollégistaként szerzett diplomát 1973-ban. Ezt követően először az OSZK Szakozó Osztályán, majd szabadúszó tolmácsként és műfordítóként, végül az Európa Kiadó lektoraként dolgozott (1975. december). 1976. január 1-jétől az ELTE oktatója (1976–1981: a Román Tanszék tanársegéde; 1981 novemberétől a Kelet-Európa Története Tanszék adjunktusa, 1995-től docense, s 2009 szeptemberétől egyetemi tanára. ) Egyetemi (kis)doktori címét 1980-ban, kandidátusi fokozatát 1990-ben szerezte történettudományból. Az Akadémia doktora címet 2006-ban, míg a habilitációs doktori titulust 2007-ben ítélték neki oda. 1981–1990 között – másodállásban – a Nagyvilág című világirodalmi folyóirat román, török és délkelet-ázsiai francia (vietnámi, laoszi, kambodzsai) rovatának vezetője. 1982 és 1985 között a JAK-füzetek első szerkesztőbizottságának tagja. 1990 és 2015 között három diplomáciai missziót vállalt: 1990–1995: a bukaresti magyar követség politikai és kulturális tanácsosa; 1999–2003: a párizsi magyar külképviselet külpolitikai elemzője; 2011–2015: a francia belpolitika „gazdája ugyancsak hazánk párizsi nagykövetségén. 2005 és 2011 között a brüsszeli és párizsi székhelyű Institut Thomas More nevű francia–belga think tank budapesti részlegének ügyvezető igazgatója. Szakterülete: magyar–francia–román viszony a 19–20. században, nemzettudati és tipológiai kérdések; diplomataként több geostratégiai jellegű elemzést is közzétett. 2018. március 22. óta az ELTE Történeti Intézete Kelet-Európa Története Tanszékének nyugalmazott professzora. A kötet adatai: Formátum: 168 x 238 mm Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2025 Terjedelem: 346 oldal
Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat. A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
