Ilma Rakusa (Rimaszombat, 1946) magyar-szlovén származású író, költő, műfordító és esszéista. Kisgyermekkorát Budapesten, Ljubljanában és Triesztben töltötte. 1951-ben a család Svájcba költözött, iskolába már Zürichben járt. Egyetemi tanulmányait is itt kezdte, majd Párizsban és Leningrádban - a mai Szentpéterváron - folytatta, szlavisztika és romanisztika szakon. Bár könyveit németül írja, , a magyart anyanyelvének tekinti. 2009-ben a Rengeteg tenger című könyve kapta a legrangosabb svájci könyv nagydíját, a Schweizer Buchpreist. 2017-ben pedig az egyik legtekintélyesebb német irodalmi elismerést, a Berlini Irodalmi Díjat (Berliner Literaturpreis). Legújabb prózakötetében az otthontalan otthonosság tájképeit és jellemrajzait találjuk. Az Én-elbeszélő új meg új barátságokat köt, személyisége gazdagodik általuk, miközben a veleszületett, örök idegenség mindenkitől eltávolítja. Ez a távolság azonban elbeszélői perspektívát is jelent, amellyel kiváló megfigyelő képesség és finom irónia párosul. Minden tájból erőt merít, és mindenütt mindenkivel szót tud érteni. Miközben felfigyel az apró részletekre, az emberi sorsok furcsa fordulataira, elbeszélő világa egészét is szem előtt tartja, azt a sokszínű és sérülékeny világot, azon belül Európát, amelyben él, hőseivel és olvasóval együtt.