Az ezredfordulón a magánszféra védelmének ügye és a terrorizmus szinte teljesen irrelevánsnak tűnt a nemzetközi kapcsolatokban. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások, az Iszlám Állam felemelkedése, Edward Snowden leleplezései és a platformszolgáltató vállalatok dominanciája azonban teljesen újrarajzolták a politikai és gazdasági teret. Új problémák - például a mesterséges intelligencia kifejlesztéséért folytatott verseny és a 2016-os amerikai elnökválasztás részeként lezajlott dezinformációs kampány - kerültek a nemzetközi politikai diskurzus előterébe. Hogyan található meg a szabadság és a biztonság közötti egyensúly a multinacionális vállalatok és az egyre sűrűsödő társadalmi hálózatok világában?Henry Farrell (George Washington University) és Abraham L. Newman (Georgetown University) professzorok azt vizsgálják, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok, a világpolitika két legfontosabb szereplője milyen szabályozási gyakorlatot követ a magánszféra védelme és a biztonság vonatkozásában, és ez hogyan formálja a transzatlanti kapcsolatokat. A szabadságért és biztonságért vívott transzatlanti harcot általában a békeszerető Európai Unió és a háborúpárti Egyesült Államok ütközeteként ábrázolják. Ez azonban túlzottan leegyszerűsítő - állítják a szerzők. Az igazi vita valójában két transznacionális szövetség között zajlik - amelyek közül az egyik a biztonságot, a másik pedig a szabadságot tartja fontosabbnak -, és e kettő küzdelme teljesen átformálta a megfigyelések politikáját, az e-kereskedelmet és az adatkezelési jogokat egyaránt. E három nagy területhez kapcsolódóan a szerzők bemutatják, hogyan erősödtek és gyengültek meg e határokon átnyúló együttműködések, illetve szövetségek. A kölcsönös gazdasági függőségek és hálózatok korában a kötet egy friss nézőpontot kínál az információ és a hatalom szerepéről.