Lactantius a 3-4. század fordulóján írta főművét, amely most jelenik meg először magyarul. A hitvédő teológiai enciklopédia célja, hogy bemutassa a pogány vallások és bölcselet belső ellentmondásait, így pogány olvasók számára is igazolja a kereszténység intellektuális tartalmának igazát és magasrendűségét. A mű egyik értéke, hogy betekintést ad a hit igazságainak megvitatását, tisztázását és tételes rögzítését megelőző korszak teológiájába. Emellett némelyik gondolata önmagában is figyelemre méltó, különösen a rossz eredetéről, rendeltetéséről, a teremtésben elfoglalt helyéről vallott felfogása. Az Isteni tanítások forrásértéke igen jelentős: számos, azóta elveszett ókori irodalmi, bölcseleti írásból őrzött meg töredékeket, valamint a kortárs és szemtanú hitelességével érzékelteti az üldözések korának drámai légkörét.