Az évtizedek óta publikáló szerző mindenekelőtt prózaíróként ismert: novellákat, elbeszéléseket, meditációkat, tűnődéseket ír, egyesítve a fikciót és a személyes vallomást, eredeti módon ötvözve a kisepika hagyományos formáit az esszé meditatív válfajával. Írásai az élet apró mozzanatairól, az emberi kapcsolatokról szólnak, szemlélődő, meditatív magatartást és gondolkodásmódot tükröznek. Hetedik önálló kötete tartalmazza korábbi írásainak értékeit, eredeti látásmódját, ugyanakkor új könyvében főként jelenkori problémákkal foglalkozik, korproblémákat állít középpontba: többek között a hatalom és az erkölcs, a drog, az ifjúság, az elvándorlás, az ügynökkérdés foglalkoztatja, mindezeket úgy teszi, hogy szándékai szerint a realitást a metafizika irányába tágítja. A könyv egy kisregényt és tizenöt novellát tartalmaz.