A Lépcsőn lefelé tizenhárom évet felölelő (2009-2022), a napló és a Blaise Pascal óta közkedvelt ""gondolatok""-műfaj között pozicionálódó szubjektív értekező próza. Ekként természetesen nincs benne gerincszerű epikus szál. Az aradi, illetőleg az Arad környéki magyar szórvány sorsa, létérzékelése, egzisztenciális, kulturális ""problematikája"" jelenül meg ezeken az oldalakon. Egyaránt olvashatók itt reflexiók a kül- és belpolitikai napi aktualitásokról, a hazai közélet (leginkább csüggesztő hatású) jelenségeiről, az RMDSZ-(oktatás)politizálás változásairól, de mindenekelőtt a tanügyi rendszer alapvető hibáiról, a szórványosodás elkerülhetetlenségéről, az Arad-vidéki magyar jövőértékelés kilátás(talanság)airól. A kötet koherenciáját a lejegyző személyisége, elkötelezetten pedagógusi optikája biztosítja.