1949-ben a fiatal magyar emigráns, Lámfalussy Sándor egy bőrönddel a kezében és néhány dollárral a zsebében érkezett Belgiumba. Nem egészen ötven évvel később pedig ő nyújtotta át a nyomdának a második legjelentősebb nemzetközi valuta, az euró első bankjegyterveit. Az euró atyjaként ismert Lámfalussy Sándor kétségkívül napjaink nemzetközi pénzügyi életének egyik legmeghatározóbb alakja. Az Oxfordi Egyetemen szerzett közgazdaságtani doktori fokozatot, majd a Leuveni Katolikus Egyetemen és az amerikai Yale Egyetemen oktatott. Részt vett az Európai Gazdasági és Monetáris Unió alapjait kidolgozó Delors-bizottság munkájában, és 1994-1997 között ő lett az Európai Monetáris Intézet első elnöke. Meghatározó szerepet játszott az Európai Központi Bank megalapításában. 2000-ben az Európai Tanács felkérte, hogy a "Bölcsek Tanácsának" elnökeként tegyen javaslatokat az európai szabályozással összefüggő döntéshozatali mechanizmus egyszerűsítésére és hatékonyabbá tételére. A testület javaslatait 2003-ban fogadták el, segítségükkel sikerült némi rendet teremteni az addigi kaotikus szabályozási környezetben. De hol van Lámfalussy, az ember? Ki ő valójában? E kérdésekre a könyv lapjain párbeszéd formájában megjelenő visszaemlékezésből kapunk méltó választ. Lámfalussy Sándor 2010 és 2012 között otthonában mesélt életéről a szerzőknek: Christophe Lamfalussynak, Ivo Maesnek és Sabine Pétersnek.