Adalékok a viszonylag jó kormányzáshoz Szerző: Sárközy Tamás HVG-ORAC Kiadó, 2017

Az államtanból, a közjogból és a politikatudományból nőtt ki a polgári államokban az elmúlt fél évszázadban a kormányzástan (governológia), mint interdiszciplináris alkalmazott társadalomtudomány, némileg másként az Amerikai Egyesült Államokban és másként a kontinentális Európában, részben Franciaországban, részben Németországban. Ez a diszciplína az 1990-es évek végétől megjelent a magyar társadalomtudományokban is és lassan megindult – főleg speciális kurzusokon – a kormányzástan oktatása is, a magyar egyetemeken. Ez a kormányzástan tárgyát és jellegét bemutatni kívánó munka elsősorban a közgazdasági és közigazgatási mesterképzés alátámasztását kívánja szolgálni, de talán képes lehet a kormányzás problémái iránt érdeklődő szélesebb közönség igényeit is kielégíteni. A könyvben tehát keveredik a tankönyvi és a monografikus jelleg. Részlet a könyv előszavából A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: puhakötés Megjelenés éve: 2017 Terjedelem: 260 oldal A tartalomból: Előszó I. fejezet: A kormányzás fogalmáról 1. A kormányzás államon kívüli értelmezéséről: a kormányzás mint menedzseri tevékenység 2. A kormányzás államon kívüli értelmezésének másik módja: a kormányzás, mint a politikai rendszer része 3. A kormányzás mint államvezetés 4. Kormányzási típusok – történeti és nemzetközi áttekintés 5. A polgári kormányzás jelenlegi alapvonásai. Új kihívások: governance vagy/és government 6. A kormányzástan megjelenése Magyarországon Ajánlott irodalom az I. fejezethez II. fejezet: A kormányzás mint a közpolitika, a közigazgatásirányítás és a közintézménymenedzselés egysége 1. A politikai kormányzás. A kormányzati közpolitika változásai 2. Kormányzati technokrácia: a közigazgatás központi irányítása, illetve közintézmény menedzselés 3. A kormányzás három tényezője összehangolásának következménye Ajánlott irodalom az II. fejezethez III. fejezet: A kormányzás alkotóelemei 1. Az operatív kormányzás és a stratégiai kormányzás viszonya 2. Formális és informális kormányzás 3. Kormányzati kapcsolatrendszer Ajánlott irodalom az III. fejezethez IV. fejezet: A modern polgári kormányzással szembeni követelmények: a jogállamiság, illetve a nemzeti állai szuverenitás értelmezése 1. A jogállami kormányzás ismérvei 2. A nemzeti szuverenitásnak a globalizációval, illetve az európai integrációval való összeegyeztetése Ajánlott irodalom az IV. fejezethez V. fejezet: A kormányzás területei 1. Általános megállapítások 2. Kormányzati külpolitika – a kormányzás nemzetközi oldala 3. Kormányzati belpolitika (közigazgatás és jogpolitika) 4. Gazdasági kormányzás 5. Humákormányzás Ajánlott irodalom az V. fejezethez VI. fejezet: Kormányzati szervezet – technika – megítélés – felelősség 1. A kormányzás szervezeti felépítése 2. Kormányzati módszertan – technika, stílus 3. A kormányzat értékelése – a kormányzásért való felelősség Ajánlott irodalom az VI. fejezethez Függelék: Az utóbbi ötven év magyar kormányzásáról VII. fejezet: A bomló szocialista kormányzás 1987-ig 1. Előzmények: a „klasszikus szocialista kormányzati modell érvényesülése 2. A kádári „konszolidáció kormányzása 3. Az új gazdasági mechanizmus kormányzása 4. A gazdaságirányítási reform folytatása a 70-es évek végétől a 80-as évek közepéig 5. A lazulás bomlássá válása, amely átvezet a szocialista rendszer önlebontásához VIII. fejezet: A rendszerváltás kormányzása 1. A modellváltástól a rendszerváltásba – Grósz- és Németh-kormány 2. A polgári kormányzás első négy éve (Antall-Boross-kormány) 3. Az intézményi rendszerváltás befejezése a Horn-kormány alatt (1994-1998) IX. fejezet: Első kísérlet a rendszerváltozás kormányzásának korrigálására – az első Orbán-kormány (1998-2002) X. fejezet: A szocialista-liberális koalíció elbukott nyugati típusú modernizálási kísérlete három kormányfővel két cikluson át (2002-2010) 1. A nemzeti középkormányzás és a jóléti rendszerváltozás kettős programjának bukása – a Medgyessy-kormány 2. Kormányzás a választási győzelemért – az első Gyurcsány-kormány (2004-2006) 3. A meghiúsuló államreform – a második Gyurcsány-kormány vergődése 2006-2009 között 4. A vég: Gyurcsány kisebbségi kormányzása és Bajnai válságkezelő ügyvezető kormányzása 5. Néhány kormányzástani tanulság XI. fejezet: A vezérdemokrácia kormányzása kétharmados választási sikerek bázisán – a második és a harmadik Orbán-kormány (2010-) 1. Az unortodox kormányzás kialakítása és menete napjainkig 2. A kormányzás sajátosságai 3. A kormányzás minősítése – minta vagy elhajlás, avagy valamilyen vegyes rendszer Ajánlott irodalom a Függelékehez