"Amíg kicsi voltam és okos és kedves és szép, mindig tudták, hogy kire hasonlítok... Amióta nagy vagyok, és ütődött, és nyegle és idétlen, csak ülnek és sóhajtoznak, hogy kire ütött ez a gyerek. "
Ezt Janikovszky Éva kamasszá cseperedett hőse panaszolja az olvasónak, aki, ha maga is éppen kamaszkorát éli, jót derülhet az ősök untig ismert szövegein, ha pedig a serdültebb korosztályhoz tartozik, örömmel fedezheti fel, hogy kamasz fiaival-lányaival másnak is van gondja.
A nagy sikerű kamaszkönyv évtizedek múltán éppoly friss, a szöveg és a rajzok humora éppoly mosolyt fakaztó, mint első megjelenésekor volt. Úgy látszik, csak a divat és a technika változik, a kamaszlélek problémái változatlanok.