Az 1932-ben keletkezett regény a sikeres író hányattatásainak krónikája, mely mögött nem lehet nem észrevenni az önéletrajzi szálat. A koldustörténet persze írói fikció, Szűcs Barnabás író Canossa járása a 30-as évek társadalmi viszonyainak metaforikus olvasata, ahol megmutatkozik a társadalmi ranglétra belső konfliktusrendszere. Az alaptörténet egy árva kislány megmentéséről szól, de közben mindvégig érezzük: a főhős próbálkozásai eleve kudarcra vannak ítélve. Török Sophie a Nyugat hasábjain ezt a regényt magyar bűnhődés-regénynek minősítette.