Az Irodalmi Magazin összeállítása a hazai szépirodalom kert témájú hagyományát - a világirodalmi fejleményekre figyelemmel - főként a kevésbé ismert, illetve a kertet nem csak idilli megközelítésben láttató műveken keresztül mutatja be. A kert ugyanis a pihenés, az alkotás vagy a gazdálkodás mellett gyakran a korlátozás, a csalódás és akár a halál tere is az irodalomban. Olyan helyszín, amely teret enged a cselekvésnek és a szemlélődésnek is, amely az emberi léthez szervesen kötődő, történetileg és kulturálisan meghatározott, egyszerre konkrét és szimbolikus tér. A kert mibenlétét az interjúk természet és kultúra viszonyában vizsgálják a filozófia, a kultúratudomány, a humánökológia vagy a táj- és kertépítészet perspektívájában. A műértelmezések az egyes korszakokról is képet nyújtanak a 18. századtól a közelmúlt magyar költészetéig. Az összeállítás arra is választ keres, hogy vajon a kert - mint különösen összetett és gazdag kulturális jelenség - miként értelmezhető a 21. század megújuló (irodalom)tudományos keretei között, például olyan kutatási irányok felől, mint a biopoétika, az ökokritika, a poszthumanizmus és a kritikai növénykutatás. Az interjúk és tanulmányok sorát szépírók kert-inspirációs esszéi tagolják. A lapszám illusztráció között archív fotók, képeslapok reprodukciói is helyet kapnak, s emellett nemcsak a klasszikus nemzetközi és hazai képzőművészeti táj- és kertábrázolás hagyományaiból, hanem a magyar természetművészet és Land Art kortárs alkotóinak törekvéseiből is ízelítőt ad.