Az irodalomtudomány kulturális fordulata immár idehaza is évtizedek óta zajlik, így joggal merülhet fel a kérdés: mennyiben változott ennek hatására az irodalomtudomány önszemlélete? Miben különbözik egymástól az irodalomtudományos és a kultúratudományos megközelítés? Az Irodalmi Magazin Irodalom és tudomány című számának fejezeteit egy-egy interjú vezeti fel, amely az irodalom- és kultúratudomány elméleti és gyakorlati kihívásainak a számbavételére vállalkozik, egyszersmind kijelölve a téma fő kérdésirányait. Az első rész az életrajz irodalomtudományban betöltött szerepét, az irodalomtörténet-írás történetét és elméleti kérdéseit tekinti át, míg második az irodalom- és kultúratudomány kölcsönhatásának elméleti és módszertani kérdéseivel, valamint az irodalomtudomány tárgymeghatározásának alakulásával, illetve a kultúratudományos fordulat irodalomelméleti és filológiai hatásaival foglalkozik. A harmadik tematikus egység az irodalom- és kultúratudomány pszichoanalitikus, illetve filozófiai vonatkozásait, egymásra gyakorolt hatását, továbbá az olvasás műveletének fenomenológiai meghatározottságát vizsgálja, míg a negyedik rész az elbeszéléselmélet tudományos önállóságának lehetőségével, a filológia 21. századi kihívásaival, a digitális fordulat hatásaival, a tömegkultúra legújabb irodalmi jelenségeivel, illetve a tudományos ismeretterjesztés lehetőségeivel vet számot. A lapszám vizuális anyagát az archív fotók mellett a téma jellegével harmonizáló önreferenciális képzőművészeti alkotások, az írást mint képet játékba hozó művészkönyvek, könyvszobrok, grafikák és absztrakt festmények alkotják.