Magyarország 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozása óta lehetőség van arra, hogy magyar gyerekek az Európai Unió tagállamaiban ugyanolyan feltételek mellet tanuljanak az adott ország közoktatási rendszerében, mint a nem külföldi tanulók. Ennek hatására az elmúlt években egyre inkább megfigyelhető jelenség a nyugat-magyarországi régióban, hogy a szülők nem helyi, magyarországi óvodába és iskolába járatják gyermekeiket, hanem a határ túloldalán lévő osztrák óvodákba és iskolákba, ami által az osztrák nevelés és oktatás egyre növekvő mértékben a magyar konkurenciájává vált. A kötet többszempontú, interdiszsciplináris elemzésen keresztül tárja elénk az osztrák-magyar határ menti tanulási célú migráció és ingázás jelenségét. A szülők választási motivációi és az ausztriai óvodákban és iskolákban szerzett tapasztalatok alapján bemutatja az osztrák nevelési-oktatási intézményekben zajló mindennapi életet és pedagógiai munkát, ezen keresztül pedig rávilágít a magyar intézményes nevelés és oktatás kritikus pontjaira is. Emellett számba veszi az ausztriai óvodáztatás és iskoláztatás egyénre és társadalomra gyakorolt, rövid- és hosszú távú következményeit: az ingázás és a nyelvi nehézségek közvetlen és közvetett hatásait, a magyar gyerekek nyelvi és közösségi integrációját, a többnyelvűvé válásuk folyamatát, a nemzeti és a nyelvi identitásuk alakulását, valamint a szülők és gyerekek jövőről alkotott elképzeléseit, pályaaspirációit és sikernarratíváit. A tanulási célú migráció és ingázás egy sajátos, nyugat-magyarországi jelenség, okainak és hatásainak feltárása, bemutatása azonban túlmutat rajta. Nem direkt állításokon keresztül, ám az osztrák intézményrendszer tanulmányozása során pontos útbaigazítás ad a hazai oktatás strukturális-tartalmi, helyenként feszítő kérdéseit illetően, és közvetetten a magyar tanulók oktatásának minőségére szerzünk rálátást.