EGY ÚJKORI TANKÖLTEMÉNYMi az, ami egyben logikus, de rejtelmes is; érdekes, de mégis viszolygást kelt bennünk; sokunk számára teljesen ismeretlen, de nélkülük nem létezhetünk; szép, de jobb, ha nem látjuk; közelünkben van, de mégis olyan távol? Ha valaki a könyv címét nem olvasta volna el, akkor nem lenne könnyű kitalálnia, mire is gondolok. A szerveinkre, testünk részeire. Ez a kötet a líra segítségével szeretné - bevallom, kissé szokatlan módon - ezt a tabusított misztériumot az olvasóhoz közelebb vinni, amelyet ismernünk kéne, hiszen számunkra nélkülözhetetlen, de mégsem, vagy csak kényszerből foglalkozunk vele. Az ötletet civil foglalkozásom inspirálta, patológus vagyok. Így naponta találkozom azzal a nemritkán végzetes és ebből eredően gyakran megrázó ténnyel, hogy hova vezethet, ha valaki nem ismeri saját testét, és nem képes vele jóban és rosszban együtt élni, hiszen csak "ásó-kapa" tud majd tőle elválasztani. A versek ugyan kissé tréfásak, de ennek ellenére halálosan komolyak.