Illyés Gyula emberpróbáló és lélekcserélő korban alkotott kivételes életművet. Neve már életében túlnőtt az irodalom határain, hiszen írói munkásságában társadalomalakító szándék is érvényesült. Egy személyben volt lírikus és sorskérdésekről szóló esszéista, drámaíró, valósággal országos intézmény". Forgószélben és szélárnyékban, szövevényes viszonylatok sűrűjében, politika és művészet követelményeinek kettős szorításában dolgozott mindvégig. Alakja idővel a nemzetért és nemzetiségekért felelősséget érző írástudó jelképévé vált. Magyar költő volt és ugyanakkor európai. A hazai állapotokat a nagyvilág összefüggéseiben látta és láttatta. Mindig a magyarság ügyét tartotta szem előtt, határon innen és túl. Rendíthetetlen erkölcsi erővel, magányosan állt őrhelyén évtizedeken át. Vasy Géza a legapróbb életrajzi tényeket is felderítve, bölcs derűvel átitatott, korszerű életrajzot írt Illyésről.