Igen, az Egyszer volt című könyvem testvére. Mégis, e könyv nemegy tekintetben más, mint elődje, amennyiben kevesebb benne az egyes vadászataim leírása, viszont több az olyan anyag, melyet idestova fél évszázados tapasztalataim leszűrődéseképpen csoportosítok, mintegy szerény örökségként hagyva az utánunk következő fiatal vadásznemzedéknek vallja a szerző.
Az első csoport tartalmazza az általános tudnivalókat magáról a vadászatról, ezen belül például a vadakról, a megfelelő öltözékről, a fegyverekről, a cserkészetről, a lesről vagy éppen a kopózásról, a solymászatról. A második részben hazai vadászemlékeket elevenít fel a szerző: libázásokat, uhuzásokat, túzok-, vaddisznó-, szarvas-, őz- és farkasvadászatokat, a harmadikban külhoni emlékeiből szemezget, amikor jávorra és rénszarvasra is vadászott, sőt lazacfogásban is részt vett. A Pilis hegységbeli vadászatok külön fejezetet kaptak, ez teszi ki a negyedik részt, míg az ötödik a vegyes tapasztalatokat foglalja össze.
Sok olyan emlékről olvashatunk, amiket szerzője saját bevallása szerint legszívesebben elfelejtene, és még több olyanról, ami nemcsak okulásra, de derültségre is okot adhat. A szerző fotókkal és mókás tollrajzokkal egészíti ki humorral gazdagon átszőtt elbeszéléseit, és bízik benne, hogy könyve a laikusok számára is meghozhatja a kedvet a vadászathoz, ami szerinte egy csodálatos varázsital, mely jó értelemben bolondítja meg azokat, akik igazán rájöttek az ízére.