Hogyan legyünk konzervatívok a címe Roger Scruton konzervetív filozófus könyvének. Mint mondja, az empirikus konzervativizmus abból az érzésből ered, hogy a jó dolgokat könnyen megsemmisíthetik, de nem könnyű azokat létrehozni. Megjelent az MCC Press Kiadónál.

Sir Roger Scruton (1944-2020) angol konzervatív filozófus és esztéta. 1962-től a Cambridge-i Egyetemen tanult filozófiát, 1972-ben ott doktorált. 1968-ban Párizsban szemtanúja volt a párizsi diáklázadásoknak, elmondása szerint ekkor ragadta magával először a politikai düh: Hirtelen ráébredtem, hogy a másik oldalon állok. Kétféle konzervativizmus van, az egyik metafizikus, a másik empirikus. Az első a szent dolgokban való hiten alapul, és azon a vágyon, hogy ne hagyjuk ezeket profanizálni. Empirikus megnyilvánulásában a konzervativizmus speciálisan újkori jelenség, reakció a reformáció és a felvilágosodás által megindított, nagyszabású átalakulásra. A konzervativizmus olyan érzésből ered, amelyet minden felnőtt ember ismerhet: abból az érzésből, hogy a jó dolgokat könnyen megsemmisíthetik, de nem könnyű azokat létrehozni. Ez különösen igaz azokra a jó dolgokra, melyeket kollektív birtokként élvezünk: a békére, szabadságra, törvényre, előzékenységre, közösségi szellemre, a tulajdon és a családi élet biztonságára, mindarra, amely mások együttműködésén alapul, s egyedül semmiképp sem lehet megszerezni. E dolgok gyorsan, könnyen és vígan megsemmisíthetők, létrehozásuk viszont lassú, fáradságos és unalmas. Ez a 20. század egyik tanulsága.