HELYZETJELENTÉS. LEVÉLTÁRI IRATOK POLGÁRI ELJÁRÁSJOGUNK TÖRTÉNETÉBŐL I. 1951-1958 (2006)

HELYZETJELENTÉS. LEVÉLTÁRI IRATOK POLGÁRI ELJÁRÁSJOGUNK TÖRTÉNETÉBŐL I. 1951-1958 (2006)

HELYZETJELENTÉS. LEVÉLTÁRI IRATOK POLGÁRI ELJÁRÁSJOGUNK TÖRTÉNETÉBŐL I. 1951-1958 (2006)

Írjon véleményt!
Megközelítés:
A
B
Útvonaltervezés
Javasolt útvonal:  

Ajánlataink a termékre

 

(2 vélemény)Bolt infó

HELYZETJELENTÉS. LEVÉLTÁRI IRATOK POLGÁRI ELJÁRÁSJOGUNK TÖRTÉNETÉBŐL I. 1951-1958

910 Ft
Részletek a boltban
irány a bolt »
ronniszakkonyv.hu
Termékleírás
Címkék Tudomány
Oldalszám 280

Hibát talált a leírásban vagy az adatlapon? Jelezze nekünk!

Szerző: Gyekiczky Tamás Gondolat Kiadó, 2006

Könyvünk levéltári dokumentumokra épülő történeti munka. A korabeli iratok, szakirodalmi nézőpontok és statisztikai adatok alapján annak a talánynak megfejtésére vállalkozik, lehetséges-e a szó klasszikus értelmében vett perjog a huszadik század ötvenes éveinek közepén Magyarországon. Sem az ideológia, sem a politika, sem a gazdaság nem ismerte ugyanis azt a magánérdeket és magánjogot, melynek képviseletére és konfliktusainak megoldására a modern perjog szerveződött. Röviden: lehetséges-e perrendtartás klasszikus polgári perek nélkül? Továbbfűzve a kérdést: ha igen, akkor miképpen jött létre, hogyan alakult, kik és miért alakították - reformálták és használták? Miközben könyvünkben e kérdésekre keressük a választ, bemutatjuk a perrendtartás korabeli társadalom és politikatörténetét. Tisztázzuk, a peres eljárások a társadalom politikai ellenőrzését szolgálták, különösen az emberek nagy többségét érintő perek, a családjogi és bontóperek. Rávilágítunk arra, hogy a korabeli hatalom sokszor a polgári peres eljárások szabályainak alakításával törte le az állampolgárok jogszerű érdekekeinek érvényesítését. Így például a kitelepítettek perindítási kísérleteit 1954-ben, amikor néhányan közülük megpróbálkoztak elkobzott és államilag eltékozolt vagyonuk visszaszerzésével. A könyv - a levéltári kutatások lehetőségeinek köszönhetően - kitér olyan ma már elfelejtett, félresikerült kísérletekre, amelyek a szovjetesítés jegyében a teljes magyar igazságszolgáltatási rendszer szétzilálását okozták (területi bíráskodás 1953-1954), de felvázolja a különböző módosítások mögött rejlő társadalomtörténeti hátteret is (1954, 1956-1957). A szerző a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Polgári Eljárásjogi tanszékének vezetője, egyetemi docens, a szociológia tudomány kandidátusa, gyakorló ügyvéd. Kutatási területe a magyar polgár eljárásjog története, s az ötvenes évek jogintézményeinek társadalomtörténetéről számos munkája jelent meg. Könyve kéziratát a Miskolci Egyetemen habilitációs eljárására nyújtotta be.

A tartalomból:

Előszó – Tépelődések
Módszertani felvezetés
Az 1952. évi III. törvény születése
Szövegváltozatok
A Családjogi Kódex
Területi bíráskodás és törvénykezési jog
1954: az első módosítás
Forradalom után: a második novella keletkezése (1956-1957)
Keskeny úton: összefoglalás
Felhasznált szakirodalom

A kötet adatai:
Kötés: puhafedél
Kiadási év: 2006
Terjedelem: 276 oldal
Vélemények
Kérdezz felelek

Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat. A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.