Kötetünk Szatmár vármegye hatalmi viszonyait, pártstruktúrájának alakulását értékeli 1905-1906 folyamán, valamint górcső alá veszi az 1905-ös és az 1906-os országgyűlési képviselő-választások szatmári előkészületeit, lebonyolítását és eredményeit. A téma fontosságát az adja meg, hogy az 1867-es kiegyezéssel létrehozott Osztrák-Magyar Monarchiában az 1890-es évekre a válság jelei mutatkoztak, s a politikai válság 1905-1906 folyamán kulminált. A kormányzati krízis közvetlen kiváltó oka az 1905-ös országgyűlési képviselő-választás eredménye volt, e parlamenti választást ugyanis - egyetlenként a dualizmus történetében - az ellenzéki koalíció nyerte meg, amely megkérdőjelezte a kiegyezés alapjait. A választási eredményt figyelembe nem vevő ideiglenes miniszterelnök-kinevezés - Fejérváry ún. darabont-kormánya - országos ellenállást eredményezett, ennek Szatmár vármegyei eseményeit szintén megismerhetjük