Jahoda Sándor a távolság fogalmát értelmezi újra egyedi hangvételű regényében, amely az abszurditás ruháját olyan természetességgel ölti magára, hogy szinte észre sem vesszük. Hány fényévnyi távolságot és mennyi akadályt kell leküzdeniük egy távoli csillagrendszer lakóinak, hogy elérkezzenek a Földre? Talán nem is többet, mint amennyit egy egymásért rajongó házaspárnak a harmonikus létállapot eléréséhez. A Háromezer akadály egy izgalmakban bővelkedő kriminek álcázott intergalaktikus társadalomkritika, a filogenetikus fán is átívelő felhangokkal, zaklatott idős nénikkel, szép kutyákkal és világító fejű Casanovákkal, amely a szokványos humanoid olvasóközönségen kívül az újszülöttek, a földönkívüliek és a domesztikált emlősállatok számára is tanulságos olvasmány lehet Óperencián innen és túl. (Türjei Zoltán)