1971-ben érettségizett e kötet szerzője szülővárosában, Gyöngyösön. Évtizedek óta újságíróként, szerkesztőként a magyarok fővárosában, Budapesten él, de mindig jólesik neki, ha egy-egy folyóiratban a szerzők felsorolásakor neve mögé Gyöngyös mint születési helymegjelölés kerül. Nem lehet, és szerencsére nem is kell elszakadni ettől a várostól. Könnyű büszkének lenni Gyöngyösre. A szőlő és bor városára, amelyben otthon érzi magát az Olaszrizling és a Chardonnay, színárnyalatot ad a Pozsonyi fehér, a Zöld veltelini, a Kékfrankos, a Szürkebarát, nem vesz össze a Leánykával az Irsai Olivér. Elismertséget hoz a bő ezeréves borhistória. ősi templomok, ódon utcák, nemes kastélyok, lombdús fák, barokk vonalak, friss életkedv, utcai derű, szellemi eredetiség, halvány tájszólás, melyet csak a beavatott érez, nyüzsgő piac, mátrai - kékes - égvonal. Mindennapi szépség...